Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
„Visszaállítjuk a kompetenciamérés-rendszer korábbi gyakorlatát, amikor a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon mértek három kompetenciaterületen, a többi mérést kivezetjük” – mondta Lannert Judit a miniszteri meghallgatásán.
Mit is jelent ez a gyakorlatban? Jelenleg 4–11. évfolyamon mérik a diákokat a közoktatásban. Viszont a szakképzésben a technikumban vagy szakképző iskolában tanulók közül csak a tizedikesek vesznek részt a kompetenciamérésen.
Mivel a mérési napokon nincsen a diákoknak órájuk, így hatodiktól fölfele emiatt három rendes tanítási nap is kiesik számukra. Arról nem beszélve, hogy bár nem kötelező, több iskolában is jegyet kaptak a tanulók az eredményeikre.
Ehhez képest a 2022 előtti rendszerben azonban csak szövegértésből, matekból és idegen nyelvből írtak kompetenciamérést a diákok. Ezek a méréseket pedig a legrosszabb esetben is két nap alatt meg lehetett tartani.
Vagyis ez azt jelenti, hogy nagy eséllyel az idei tanév lesz az utolsó, amikor történelemből, digitális kultúrából és természettudományokból mérik a diákokat.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
