Megérkeztek a 2025-ös országos kompetenciamérés szövegértési eredményei, és a számok több szempontból is beszédesek. A magyar diákok teljesítménye összességében javult a tavalyihoz képest. Ugyanakkor a nemek közötti különbségek továbbra is fennállnak: a lányok minden évfolyamon jobban teljesítettek szövegértésből, mint a fiúk. Ráadásul Budapestet több évfolyamon is lekörözte számos vármegye.
Az Oktatási Hivatal (OH) nemrég közzétette a 2025-ös digitális országos kompetenciamérés eredményeit. Tájékoztatásuk szeirnt az országos átlageredmények valamennyi területen és szinte minden évfolyamon jobbak lettek a tavalyinál. Szövegértésből a 7. és 9. évfolyamon jelentős javulás figyelhető meg tavalyhoz képest, míg a 4-5. évfolyamosok teljesítménye a tesztdizájn változása miatt, az előzetes várakozásoknak megfelelően csökkent.
Kompetenciamérés 2025: tényleg jobb lett a matek, de nem mindenkinek
Átlagpontszámok: jobb teljesítmény, különösen a felsőbb évfolyamokon
A 2025-ös adatok alapján a tanulók szövegértési teljesítménye több évfolyamon javult:
Képességszintek: egyre kevesebben a legalacsonyabb kategóriában
A tanulók egyre nagyobb arányban érik el a magasabb teljesítményszinteket. Az 1. szint alatti eredményt elérők aránya idén a különböző évfolyamokon 0,27 és 2,57 százalék között mozgott. A legmagasabb arányt a 4. évfolyamon mérték, ahol a diákok 2,57 százaléka nem érte el az első szintet – ez ugyanakkor javulás a tavalyi 3,03 százalékhoz képest.
A legjobb teljesítményt nyújtó, 7. szintet elérő tanulók aránya nőtt, különösen a 11. évfolyamon: míg 2024-ben a diákok 11,26 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, 2025-ben már 14,39 százalékuk. A legalsó évfolyamokon még kevesen érik el a legmagasabb szintet – a 4. évfolyamon mindössze 0,71 százalék –, de az arány a korosztályok előrehaladtával már jóval nagyobb: a 9. évfolyamon 9,88 százalék, a 10. évfolyamon pedig 6,03 százalék sorolható a legjobbak közé.
A javuló eredmények mellett ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az Eduline információi szerint egyes középiskolákban a diákok egy része a ChatGPT segítségével tölthette ki a kompetenciamérést. Egy, lapunknak korábban nyilatkozó 11. évfolyamos tanuló szerint bár a szövegértéshez még nem elég okos a mesterséges intelligencia, a matekhoz már jól használható.
Nemek közötti különbségek: a lányok tovább növelték előnyüket
A lányok továbbra is minden évfolyamon jobban teljesítettek szövegértésből, mint a fiúk – ez a több éve megfigyelhető tendencia 2025-ben is folytatódott. Az alsóbb évfolyamokon (4–5. évfolyam) a különbség mértéke megegyezett a tavalyi eredményekkel, míg a felsőbb évfolyamokon vegyesen alakult a kép. A 6. és 7. évfolyamon csökkent a pontkülönbség a nemek között: például a 7. évfolyamon a 2024-es 66 pontos eltérés idén 52 pontra mérséklődött. Ezzel szemben a 8. és a 10. évfolyamon enyhe növekedés volt tapasztalható, 2–3 ponttal nőtt a lányok előnye.
A lányok és fiúk átlageredményei közötti pontkülönbség 2025-ben:
Átlageredmények vármegyénként: lekörözték a fővárost
Az idei mérés egyik legérdekesebb fejleménye, hogy Budapest több évfolyamon is elveszítette vezető pozícióját.
Az alsóbb évfolyamokon (4–8. osztály) még a főváros diákjai vezették az átlagokat, de 8. osztálytól felfelé már több vármegye is lényegesen jobban teljesített.
A leggyengébb teljesítményeket minden évfolyamon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mérték, ahol az átlagpontszámok rendre elmaradnak az országos átlagtól.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
