Kompetenciamérés 2025: javuló eredmények, vidéki fölény, óriási különbség a fiúk és lányok között szövegértésben

Megérkeztek a 2025-ös országos kompetenciamérés szövegértési eredményei, és a számok több szempontból is beszédesek. A magyar diákok teljesítménye összességében javult a tavalyihoz képest. Ugyanakkor a nemek közötti különbségek továbbra is fennállnak: a lányok minden évfolyamon jobban teljesítettek szövegértésből, mint a fiúk. Ráadásul Budapestet több évfolyamon is lekörözte számos vármegye.

Az Oktatási Hivatal (OH) nemrég közzétette a 2025-ös digitális országos kompetenciamérés eredményeit. Tájékoztatásuk szeirnt az országos átlageredmények valamennyi területen és szinte minden évfolyamon jobbak lettek a tavalyinál. Szövegértésből a 7. és 9. évfolyamon jelentős javulás figyelhető meg tavalyhoz képest, míg a 4-5. évfolyamosok teljesítménye a tesztdizájn változása miatt, az előzetes várakozásoknak megfelelően csökkent.

Kompetenciamérés 2025: tényleg jobb lett a matek, de nem mindenkinek

Átlagpontszámok: jobb teljesítmény, különösen a felsőbb évfolyamokon

A 2025-ös adatok alapján a tanulók szövegértési teljesítménye több évfolyamon javult:

  • a 4. és az 5. évfolyamon kisebb visszaesés történt az előző évi átlageredményekhez képest, azonban ezt követően minden évfolyamon javítottak a diákok,
  • a 6. évfolyamon a 2024-es 1440 pontos átlageredmény helyett idén 1469 pontot értek el,
  • a 8-9. évfolyamon már látványos előrelépés történt: a 8. évfolyam átlaga 1500-ról 1520-ra, a 9. évfolyamé pedig 1628-ról 1669-re nőtt,
  • a 10. évfolyam is jól teljesített: ahol 1566-ról 1589-re javítottak a diákok,
  • míg a 11. évfolyam tanulói 1704 pontos átlagukkal egyedüliként teljesítettek az évfolyamok között 1700 pont felett (2024-ben 1672 pontot értek el átlagosan).

Képességszintek: egyre kevesebben a legalacsonyabb kategóriában

A tanulók egyre nagyobb arányban érik el a magasabb teljesítményszinteket. Az 1. szint alatti eredményt elérők aránya idén a különböző évfolyamokon 0,27 és 2,57 százalék között mozgott. A legmagasabb arányt a 4. évfolyamon mérték, ahol a diákok 2,57 százaléka nem érte el az első szintet – ez ugyanakkor javulás a tavalyi 3,03 százalékhoz képest.

A legjobb teljesítményt nyújtó, 7. szintet elérő tanulók aránya nőtt, különösen a 11. évfolyamon: míg 2024-ben a diákok 11,26 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, 2025-ben már 14,39 százalékuk. A legalsó évfolyamokon még kevesen érik el a legmagasabb szintet – a 4. évfolyamon mindössze 0,71 százalék –, de az arány a korosztályok előrehaladtával már jóval nagyobb: a 9. évfolyamon 9,88 százalék, a 10. évfolyamon pedig 6,03 százalék sorolható a legjobbak közé.

A javuló eredmények mellett ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az Eduline információi szerint egyes középiskolákban a diákok egy része a ChatGPT segítségével tölthette ki a kompetenciamérést. Egy, lapunknak korábban nyilatkozó 11. évfolyamos tanuló szerint bár a szövegértéshez még nem elég okos a mesterséges intelligencia, a matekhoz már jól használható.

Shutterstock

Nemek közötti különbségek: a lányok tovább növelték előnyüket

A lányok továbbra is minden évfolyamon jobban teljesítettek szövegértésből, mint a fiúk – ez a több éve megfigyelhető tendencia 2025-ben is folytatódott. Az alsóbb évfolyamokon (4–5. évfolyam) a különbség mértéke megegyezett a tavalyi eredményekkel, míg a felsőbb évfolyamokon vegyesen alakult a kép. A 6. és 7. évfolyamon csökkent a pontkülönbség a nemek között: például a 7. évfolyamon a 2024-es 66 pontos eltérés idén 52 pontra mérséklődött. Ezzel szemben a 8. és a 10. évfolyamon enyhe növekedés volt tapasztalható, 2–3 ponttal nőtt a lányok előnye.

A lányok és fiúk átlageredményei közötti pontkülönbség 2025-ben:

  • 4. évfolyam: 10 pont
  • 5. évfolyam: 28 pont
  • 6. évfolyam: 38 pont
  • 7. évfolyam: 52 pont
  • 8. évfolyam: 67 pont
  • 9. évfolyam: 39 pont
  • 10. évfolyam: 58 pont
  • 11. évfolyam: 37 pont

Átlageredmények vármegyénként: lekörözték a fővárost

Az idei mérés egyik legérdekesebb fejleménye, hogy Budapest több évfolyamon is elveszítette vezető pozícióját.

Az alsóbb évfolyamokon (4–8. osztály) még a főváros diákjai vezették az átlagokat, de 8. osztálytól felfelé már több vármegye is lényegesen jobban teljesített.

  • A 8. évfolyamon Csongrád-Csanád vármegye diákjai szerepeltek a legjobban (1577 pont), megelőzve a budapestieket (1570)
  • A 9. évfolyamon már komoly vidéki fölény alakult ki: Bács-Kiskun (1690), Csongrád-Csanád (1693), Győr-Moson-Sopron (1694), Komárom-Esztergom (1704) és Zala (1738) mind megelőzték a fővárost (1674).
  • A 10. évfolyamon is hasonló volt a helyzet: Győr-Moson-Sopron (1631) és Csongrád-Csanád (1625) átlaga meghaladta Budapestét (1622).
  • A 11. évfolyamon pedig a vidéki diákok taroltak: Zala vármegye 1768 pontos átlaga a legjobb az országban, de több más térség – például Győr-Moson-Sopron (1747), Komárom-Esztergom (1740), Fejér (1731), Veszprém (1730), Bács-Kiskun (1726), Nógrád (1726), Vas (1713)– szintén felülmúlta a fővárosi eredményt (1704).

A leggyengébb teljesítményeket minden évfolyamon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mérték, ahol az átlagpontszámok rendre elmaradnak az országos átlagtól.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.