10 fontos kérdés és a válasz a 2026-os középiskolai felvételiről

Miért annyira nehéz megírni a központi írásbelit? Mikor kell elkezdeni a felkészülést? Lehet-e módosítani az iskolák sorrendjén? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a 2026-os középiskolai felvételiről.

1. Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen számolhatják a pontjaitokat:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot veszik figyelembe.

Hogy melyik intézményben az egyes tanulmányi területeken melyik módszer szerint számolnak, azt a középiskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza, amit október 20-ig tesznek közzé.

HVG Középiskolai rangsor 2025
2. Meddig lehet jelentkezni a központi írásbelire?

December 1-ig tudtok erre a vizsgára jelentkezni abban az intézményben, ahol meg szeretnétek írni. Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára való jelentkezés nem váltja ki, és nem helyettesíti a középfokú iskolákba történő jelentkezést; annak a határideje 2026. február 19.

3. Miért olyan nehéz a központi írásbelit jól megírni?

Magyarból és matekból is 45-45 percetek van 10-10 feladatra, amire tárgyanként 50 pontot kaphattok. A példák ugyan a tananyagra épülnek, de nem az iskolában megszokott módon kérik tőletek számon, és emellett kompetenciákat is mérnek. Magyarból ráadásul az utolsó feladat mindig fogalmazás, ami sok pontot ér, de ha túl sokat foglalkoztok vele, akkor könnyen előfordulhat, hogy a többi példára nem jut elegendő időtök.

4. Mikor érdemes elkezdeni a tanulást a központi írásbelire?

Csak jövőre, 2026. január 24-én 10 órakor tartják a központi írásbelit, de csak akkor tudtok magas pontszámot írni, ha előtte gyakoroltok. Ha még nem kezdtétek el a felkészülést, akkor szeptembertől érdemes hetente legalább néhány órát erre szánnotok. Érdemes például a korábbi évek feladatlapjait kitöltenetek, amit itt találhattok.

5. Ki mehet el a pótalkalomra?

2026. február 3. 14 órakor lesz a központi írásbeli pótalkalma, melyen csak azok a diákok vehetnek részt, akik a januári időpontról fel nem róható okból hiányoztak, például betegek voltak.

6. Hány iskolát lehet megjelölni a középiskolai felvételin?

Itt nincsen semmilyen korlát, akár 10-15 középiskolát is beírhattok. Mindig azt a sulit tegyétek előre, ahova legjobban szeretnétek bekerülni.

7. Mi az ideiglenes felvételi jegyzék?

Az ideiglenes felvételi jegyzéket minden középiskolának 2026. március 20-ig nyilvánosságra kell hoznia. Erre a listára mindenki felkerül, aki jelentkezett az adott képzésre, sőt még azok is szerepelnek rajta, akik csak a hatodik vagy éppenséggel a nyolcadik helyen jelölték meg az intézményt.

8. Lehet módosítani az iskolák sorrendjén?

Ha közben meggondoltátok magatokat, és inkább a harmadiknak megjelölt középiskolába mennétek az első helyett, akkor ezt megtehetitek 2026. március 25–27-e között. Viszont ekkor már új sulit, és annak új tanulmányi területét nem tudtok megjelölni.

9. Mikor derül ki, hogy felvettek-e?

Jó, ha tudjátok, hogy a felvettek jegyzékét sok középiskola már azután kiteszi az oldalára (vagy esetleg értesíti) e-mailben, hogy az Oktatási Hivatal megküldi nekik az egyeztetett jegyzéket. Erre a 2026-os eljárásban április 29-ig kerül sor. A hivatalos értesítést a felvételről vagy az elutasításról pedig május 4-ig kapjátok meg.

10. Lehet-e olyan, hogy valakit sehova sem vesznek fel középiskolába?

Ne izguljatok, a tankötelezettség miatt egyetlen olyan diák sem maradhat iskola nélkül, aki még nem töltötte be a 16. életévét. Május 4-ig kaptok hivatalos értesítést arról, ha az egyik általatok megjelölt középiskolába sem sikerült bekerülnötök.

Ekkor dönthettek amellett, hogy fellebbeztek a döntés ellen, vagy pedig az ezután induló rendkívüli felvételi eljárás során válogathattok azokból a középiskolákból, ahol a férőhelyeknek csak kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.