Megvannak a 2025-ös kompetenciamérés eredményei

Úgy néz ki, megállt a romló tendencia, mert idén több tárgyból több évfolyamon is országos szinten magasabb átlagpontszámot értek el a diákok. Az Eduline tud olyan középiskoláról, ahol a tanulók a tesztnél a ChatGPT-t is használták.

Az Oktatási Hivatal közzétette a 2024/2025-ös tanévi digitális országos kompetenciamérés (OKM) eredményeit, melyet  2025. március 24. és 2025. június 30. között 3 049 intézmény több mint 584 000 tanulója töltött ki  4-11. évfolyamon szövegértésből és matematikából, 6–11. évfolyamon természettudományból és angol vagy német nyelvből, 5–11. évfolyamon pedig digitális kultúrából és történelemből.

Az OH az oldalán úgy fogalmazott, hogy az országos átlageredmények valamennyi területen és szinte minden évfolyamon javultak.

  • Szövegértésből a hetedikesek és a kilencedikesek jóval több pont értek el.
  • Matekból a hetediksek és a kilencedikesek eredménye javult leginkább.
  • Természettudományból, angolból és célnyelvből, digitális kultúrából és – az ötödikesek kivételével – történelemből is magasabb átlagpontszámok születtek, mint a 2024-es mérésen.

Ezen kívül német nyelvből és célnyelvből is javuló tendencia figyelhető meg.

 

Veres Viktor

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a negyedikesek és az ötödikesek viszont átlagosan kevesebb pontot értek el. Az Oktatási Hivatal szerint ennek hátterében a tesztdizájn változása áll.

Fontos tudni, hogy az Eduline tud olyan középiskoláról, ahol a diákok egy része a ChatGPT-t használta a kompetenciamérés kitöltéséhez.

Főleg a matekfeladatokat lehet vele jól megoldani, hiszen egy gépről van szó, ami a saját magába integrált számológépet használja. Az irodalom és történelem feladatoknál már nem igazán működik, én nem is használom hozzá, de sokan mások meg igen, így időt nyernek még, még akkor is, ha rossz is a gép megfejtése

– nyilatkozta még tavasszal a szerkesztőségünknek az egyik diák, aki hozzátette, hogy az osztályukban 30 diákból 28-an a mostani felmérésen is használtak mesterséges intelligenciát.

Nemrég pedig beszámoltunk arról is, hogy Schiller Mariann, magyar-angol szakos tanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja úgy fogalmazott, hogy nagymértékben és rohamosan romlik a gyerekek szövegértése. Az is látható, hogy minél idősebbek, annál rosszabbak az eredmények. Ennek sok oka van, de talán a legfontosabb, hogy egyre kevesebb olyan szöveggel találkoznak, amelyekhez közük van.

 

 

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.