Megvannak a 2025-ös kompetenciamérés eredményei

Úgy néz ki, megállt a romló tendencia, mert idén több tárgyból több évfolyamon is országos szinten magasabb átlagpontszámot értek el a diákok. Az Eduline tud olyan középiskoláról, ahol a tanulók a tesztnél a ChatGPT-t is használták.

Az Oktatási Hivatal közzétette a 2024/2025-ös tanévi digitális országos kompetenciamérés (OKM) eredményeit, melyet  2025. március 24. és 2025. június 30. között 3 049 intézmény több mint 584 000 tanulója töltött ki  4-11. évfolyamon szövegértésből és matematikából, 6–11. évfolyamon természettudományból és angol vagy német nyelvből, 5–11. évfolyamon pedig digitális kultúrából és történelemből.

Az OH az oldalán úgy fogalmazott, hogy az országos átlageredmények valamennyi területen és szinte minden évfolyamon javultak.

  • Szövegértésből a hetedikesek és a kilencedikesek jóval több pont értek el.
  • Matekból a hetediksek és a kilencedikesek eredménye javult leginkább.
  • Természettudományból, angolból és célnyelvből, digitális kultúrából és – az ötödikesek kivételével – történelemből is magasabb átlagpontszámok születtek, mint a 2024-es mérésen.

Ezen kívül német nyelvből és célnyelvből is javuló tendencia figyelhető meg.

 

Veres Viktor

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a negyedikesek és az ötödikesek viszont átlagosan kevesebb pontot értek el. Az Oktatási Hivatal szerint ennek hátterében a tesztdizájn változása áll.

Fontos tudni, hogy az Eduline tud olyan középiskoláról, ahol a diákok egy része a ChatGPT-t használta a kompetenciamérés kitöltéséhez.

Főleg a matekfeladatokat lehet vele jól megoldani, hiszen egy gépről van szó, ami a saját magába integrált számológépet használja. Az irodalom és történelem feladatoknál már nem igazán működik, én nem is használom hozzá, de sokan mások meg igen, így időt nyernek még, még akkor is, ha rossz is a gép megfejtése

– nyilatkozta még tavasszal a szerkesztőségünknek az egyik diák, aki hozzátette, hogy az osztályukban 30 diákból 28-an a mostani felmérésen is használtak mesterséges intelligenciát.

Nemrég pedig beszámoltunk arról is, hogy Schiller Mariann, magyar-angol szakos tanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja úgy fogalmazott, hogy nagymértékben és rohamosan romlik a gyerekek szövegértése. Az is látható, hogy minél idősebbek, annál rosszabbak az eredmények. Ennek sok oka van, de talán a legfontosabb, hogy egyre kevesebb olyan szöveggel találkoznak, amelyekhez közük van.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.