„Olyat is kérdeztek, amit nem tanultunk” – ilyennek látták az általános iskolások az idei kompetenciamérést

„Latinul volt minden feladat”, „hamar túl akartam esni”, „folyamatosan kidobált a rendszer” – ilyen és ehhez hasonló véleménnyel voltak a 4-8. osztályos diákok és szüleik a kompetenciamérésről, amelynek eredménye több iskolában is beleszámít az adott tárgy év végi osztályzatába.

A 4-11. évfolyamon március 24-e és május 30-a között írták a tanulók a kompetenciaméréséket. Évfolyamtól függött, hogy kinek milyen tárgyakból és hány napig tartottak a mérések.

  • A 4. osztályosokat szövegértésből és matematikából mérték fel egy napon.
  • Az 5. osztályosok szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából és történelemből töltötték ki a tesztet két napon. Az első nap a szövegértést és a matekot, második nap pedig a történelmet és a digitális kultúrát írták.
  • A 6.-11. osztályosok szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából, történelemből, természettudományból, egy idegen nyelvből vagy adott esetben célnyelvből vettek részt a kompetenciamérésen. A tárgyakat három napra osztották el. Az első két nap hasonló volt az ötödikesekéhez, a harmadik napon pedig a természettudományi és az idegen nyelvi feladatsort kellett kitölteniük a diákoknak.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a tárgyanként kétszer 45 perc alatt a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott feladatsort kaptak, amelynek nehézsége és tartalma hasonló volt, így a mérés mindenkit hasonló követelmények elé állított.

A rendszer nem működött zökkenőmentesen

Sok diák mégis stresszelt a mérés előtt, mert több iskola is úgy döntött, hogy jeggyel próbálja motiválni a tanulókat, hogy rendesen kitöltsék a feladatsorokat. A Belügyminisztérium szerint erre az intézményeknek lehetősége volt annak ellenére is, hogy a Pintér Sándor-féle javaslatot - amelynek értelmében kötelezően osztályoznák a kompetenciamérést, és beleszámítana még a középiskolai felvételibe is – a sok észrevétel miatt még egyeztetik.

Izgult a lányom, mert már az elején megmondták nekik, hogy osztályozni fogják. Így is lett, mindegyikre kaptak jegyet, ami beleszámít az év végi osztályzatukba. Mindezt úgy, hogy a technikai feltételek nem voltak jók, folyamatosan kidobálta őket a rendszer. Persze az idő ment tovább, a lányom a matekot be sem tudta fejezni. Nem beszélve róla, hogy történelemből olyan kérdést is kapott, amit nem tanultak.

- írta az Eduline-nak egy vidéki hetedikes anyukája.

Ösztönzés más módon

Voltak olyan iskolák, ahol ugyan a diákok nem kaptak jegyet, de mégis megpróbálták arra ösztönözni őket, hogy ne csak végigkattintgassák a feladatsorokat.

„Nálunk a suliban mondták, hogy nem kapunk rá jegyet, de az osztályfőnükünk azt mondta, töltsük ki rendesen, mert aki gyengébben teljesít, annak szeptembertől korrepetálásra kell járnia” – mondta az Eduline-nak egy vidéki megyeszékhelyi iskolában járó ötödikes, aki egyébként a tavalyihoz képest az idei szövegértést könnyebbnek találta.

A korallokkal, a tengerifűvel és a barna óriásmoszattal foglalkozott az egyik szöveg, amit kaptam. Nagyjából 20 perc alatt végeztem. Szerintem nagyon jól sikerült

– tette hozzá.

Egy másik ötödikes szerint a matek sem volt különösebben nehéz: az egyik feladatban egy étteremben különböző pénznemekben kellett fizetni, és az egyiket át kellett váltani a másikra, de nagyon hasonló volt, hogy vonatjegyeket kellett forintért vagy euróért venni.

Egy fővárosi hatodikos anyukája szerint a fia nem vette komolyan a mérést, teljesen hidegen hagyta, pedig alapból kitűnő tanuló.

"A matekot ő is könnyűnek vélte, de például a digitális kultúra neki gondot okozott, mert olyat is kérdeztek, amit nem tanultak" - emelte ki.

Ugyanannyi időt kapott a BTMN-es is

A legrosszabbul feltehetően azok a BTMN-es, SNI-s diákok jártak, akiknek meg kellett írniuk a kompetenciamérést és még az iskola is értékelte a teljesítményüket.

Az Eduline kapott olyan olvasói levelet is, amiben a szülő azt írta, hogy a fia osztályában jegyet kapnak a diákok a kompetenciamérésekre. Azonban a BTMN-es nehezen író-olvasó gyerekének is ugyanannyi ideje volt a feladatsorokra, mint a többi diáknak, mert az iskola az időbe nem tudott belenyúlni. Mindezt úgy, hogy a szakértői vélemény a fiának minden tárgyból hosszabb felkészülési időt javasolt.

A kislányom 5. osztályos, ADHD-s. Elmondása alapján semmit sem értett belőle, és totózott végig. Őt idézve: latinul volt minden feladat. Ha osztályozták volna, biztosan egyest kap

- tette hozzá egy másik anya, majd kitért arra is, hogy szerinte szomorú, hogy nem tettek különbséget a papíros és a nem papíros gyerekek között.

Hogy a kompetenciaméréseket többek között miért nem érdemes osztályozni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.