Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár a Belügyminisztérium végül elállt attól, hogy 2025 márciusától központilag osztályozzák a kompetenciaméréseket, számos iskola mégis érdemjegyekkel értékeli azokat. A teljes jogszabályi háttér hiányzik, de az iskolák és a BM szerint is a diákok motivációját segíti, ha a mérések eredményei beleszámítanak a tanulmányi munkába. Az osztályozás központi bevezetéséről folytatódnak a szakmai viták és egyeztetések.
Annak ellenére, hogy központilag végül nem vezették be, számos iskolában mégis osztályozzák a kompetenciaméréseket - erről számolt be szülők tucatja a szerkesztőségünknek.
Mint azzal korábban részletesen foglalkoztunk, február közpén jelent meg a Belügyminisztérium honlapján az a rendelettervezet, amely lehetővé tette volna, hogy 2025. március 1-től osztályozzák a kompetenciaméréseket.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett tervezet célja az volt, hogy a diákok "komolyabban vegyék" ezeket, a kormány álláspontja szerint ugyanis a kompeteciamérések többek között a pedagógusok munkájáról is visszajelzést adnak az intézményeknek amellett, hogy felmérik a tanulók alapképességeit.
Az eredmény beleszámított volna az év végi osztályzatokba, továbbá a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is. Ezzel kapcsolatban akkor Miklós György, a Szülői Hang alapítója lapunknak azt mondta; ez tulajdonképpen rendszerszinzű beavatkozás a magyar közoktatásba. De tiltakoztak a pedagógus szakszervezetek is, mert szerintük "a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését.”
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete emellett azt is hozzátette; a jeggyel való értékelés tulajdonképpen "fegyelmi eszköz a kormány kezében."
A Belügyminisztérium végül meghátrált és nem vezette be március 1-től a kompetenciamérések osztályozását. Azt írták; a február 26-ig társadalmi egyeztetésre bocsájtott tervezetre ugyanis annyi észrevétel érkezett, hogy azokat nem tudták időben kiértékelni.
A jogszabály módosítása kapcsán nagyszámú észrevétel érkezett, ezért az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás
- tették hozzá.
Ez tehát azt jelenti, hogy a kompetenciamérések osztályozását az idei tanévre központilag egyelőre nem vezették be.
"Semmit sem tudtam, anya" - volt olyan diák, aki sírva jött ki a kompetenciamérésről
Mégis értékelnek
Ennek ellenére szerkesztőségünkhöz számos olyan szülői visszajelzés érkezett, amely szerint bizonyos iskolákban mégis érdemjegyekkel értékelik a kompetenciaméréseket. Egy gimnazista diák édesanyja azt írta; nekik már be is került az érdemjegyek közé a megírt kompetenciamérés eredménye, más pedig levelet is kapott a gyereke általános iskolájától.
Ebben az szerepelt, hogy "rendeletmódosítás készül" arról, hogy a májusban megírt kompetenciamérések bele fognak számítani a felvételi eredményekbe, ezért fontos, hogy azokat a diákok a lehető legjobb tudásuk szerint írják meg. A Belügyminisztérium jelenlegi álláspontja szerint azonban ez nem teljesen így van. Megkeresésünkre ugyanis azt írták;
Nincs jogszabályi alapja, hogy a diákok tantárgyi osztályzatot kapjanak a kompetenciamérések eredményeire, azonban – ahogy eddig is – egyes iskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy a tanulók motivációjának növelése érdekében osztályozzák azokat. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a már elvégzett mérések eredményei a középfokú felvételi eljárás pontszámításában - jogszabályi felhatalmazás hiányában - nem vehetők figyelembe.
Az más kérdés, hogy a kapott érdemjegyek befolyásolhatják a középiskolai felvételit, mivel annak pontszámítási módjába beletartoznak a tanulmányi eredmények; a 7. osztályos év végi osztályzat és a 8. osztályos félévi.
Fejlesztést kapnak
Olyan visszajelzéseket is kaptunk, melyek szerint azok a gyerekek, akik rosszul írták meg a kompetenciamérést, a következő tanévben különórákon, fejlesztéseken kell, hogy részt vegyenek.
"A mi iskolánk nevelési tervében, pedagógiai programjában benne van, hogy ha egy tanuló a kompetenciamérésen valamilyen tantárgyból láthatóan nem teljesít jól, az fejlesztést kap. Hívhatjuk persze különórának is, és adhatunk ennek pejoratív felhangokat is, de én azt gondolom, hogy az iskola éppen azért van, hogy észrevegye, ha egy tanulónak lemaradása vagy elakadása van és jöjjön rá a fejlesztőpedagógus, hogy melyik módszer az, amivel ez orvosolható. Anno teljesen normális volt, hogy minden tantárgyból volt korrepetálás, amire volt, aki egész évben járt, volt, aki csak adott tananyagnál. Mondjuk nem voltak a tanárok mindenféle teljesen felesleges adminisztrációval leterhelve, hanem taníthattak"
- írta egy érintett édesanya a Szülői Hang Facebook-csoportjában közzétett felhívásunkra.
De egy érintett édesapa is kapott arról üzenetet, hogy akinek nem sikerül jól a kompetenciamérése, annak külön csoportban, felzárkóztatáson kell részt vennie. Hozzátette; szerinte ez így nem hangzik rosszul.
Folytatódnak az egyeztetések
A korábban említett, februárban feldolgozatlanul maradt társadalmi egyeztetés eredményeivel kapcsolatban megkeresésünkre Pintér Sándor tárcája azt írta; mostanra sikeresen feldolgozták az észrevételeket, melynek alapján további egyeztetéseket kezdeményeztek.
Hogy kikkel, azt nem részletezték. Gyanítható azonban, hogy elsősorban a Nemzeti Pedagógus Kart vonják be a döntésbe, amely korábban a kompetenciamérésekkel kapcsolatban a honlapján arról tett állásfoglalást, hogy egyetértenek azzal, hogy "a kompetenciamérés eredményeinek felhasználása, az adott információk hasznosulása akkor lehet a leghatékonyabb az egész nevelési-oktatási rendszer számára, ha az érintett tanulók a valós tudásuknak megfelelően töltik ki a feladatlapokat."
Az NKP ebben a bejegyzésében számos észrevételt is megfogalmazott és javasolták, hogy "a rendeletet csak a következő tanévtől vezessék be megfelelő előkészítés, alapos szakmai átgondolás, a részletek pontos tisztázása után."
A Belügyminisztérium lapunknak adott válasza szerint az osztályozás kötelező bevezetéséről döntés egyelőre nem történt.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.