Hogyan alakulnak át a kompetenciamérések? Egy nap hány tesztet írhat egy diák? Lehet-e segédeszközöket használni? Kompetenciaméréssel foglalkozó cikksorozatunk első részében a legfontosabb gyakorlati kérdésekre válaszolunk.
Nem az aktuális tananyagot kérik számon
„A kompetenciamérésre kapott érdemjegy az év végi osztályzat megállapítása során két érdemjegynek számít. Az országos mérés, értékelés során a tanuló által elért képességszint érdemjegyre történő átszámítását a hivatal honlapján közzétett útmutató alapján kell megállapítani.” – olvasható a tervezetben, amelyben kitérnek arra is, hogy a tanulmányi eredménybe a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei már beszámítanak.
Vagyis nagy mértékben meghatározza, hogy 4-11. osztályban egy diákot év végén hányasra zárnak majd le például magyarból, matekból, természettudományokból, történelemből vagy éppenséggel idegen nyelvből.
Azt érdemes megjegyezni, hogy cikkünk írásakor az Oktatási Hivatal oldalán arra kérdésre, hogy értékelhetők-e a mérések érdemjeggyel, a következőt válaszolták:
Az országos mérések elsődleges célja az iskolák oktatási teljesítményének megismerése, továbbá az iskolának, a fenntartónak adatokkal történő támogatása az eredményesebb iskolai fejlesztések megalapozása céljából.A mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.
Ugyanakkor azt megjegyezték, hogy a „kompetenciamérés rendszerszintű értékelését lehetővé tevő jogszabály megjelenését követően a Hivatal annak megfelelően fog tájékoztatást nyújtani.”
Még nagyobb lesz a teher
Arról nem beszélve, hogy a kompetenciamérés eredményei a 2025/2026-os középiskolai felvételinél is beszámítanák, így a 6 osztályos gimnáziumba készülő ötödikeseken és a hetedikeseken a többi évfolyamhoz képest még nagyobb lesz a teher.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója nemrég úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy korábban jóval kevesebb kompetenciamérés volt, de a tanárok teljesítményalapú bérezése miatt sűrítette meg ezeket a kormányzat, a sok teszt viszont a gyerekeknek már túl megterhelő lett. Emiatt fordul elő egyre gyakrabban, hogy a gyerekek egy része ezeket nem veszi komolyan, és emiatt próbál most a kormányzat szigorítani.
Alig egy hónap és kezdődnek a mérések
Az idei mérésekig pedig már nincsen sok idő, hiszen a 2024/2025-ös kompetenciamérések időpontja az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint:
írják a diákok a feladatlapokat.
A technikumokban és a szakképző iskolákban csak a tizedikeseknek kell megírniuk a kompetenciamérést, de azt is csak két tárgyból: szövegértésből és matekból.
Egy nap maximum két tárgy
Évfolyamtól függ, hogy kinek hány napig tart és milyen tárgyakból kell majd részt venniük:
Fontos tudni, hogy mindegyik tárgyból a kompetenciamérés kétszer 45 perces, és egy nap csak két tárgyból lehet felmérni a tanulókat. (Ebben az esetben a két mérés között szünetet kell tartani.) Ezeken napokon a diákoknak nem lesz más tanórájuk, kizárólag a kompetenciamérésre kell majd fókuszálniuk. (Ha az iskola úgy dönt, akkor legfeljebb a testnevelés vagy a művészeti órákat megtarthatja.)
Az Oktatási Hivatal oldalán kitérnek arra is, hogy a mérés idén is digitális lesz, amelynek során a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott feladatsort kapnak, amelynek nehézsége és tartalma hasonló, így „a mérés minden tanulót hasonló követelmények elé állít.”
Milyen segédeszközöket lehet használni?
A 4-5. osztályosok semmilyen segédeszközt nem használhatnak, viszont a 6-11. évfolyamra járók matekból viszont számolhatnak számológéppel, feltéve, ha hoznak egyet otthonról magukkal. Az idegen nyelvi méréshez pedig mindenkinek szükség lesz egy fejhallgatóra, de ezen kívül semmilyen másik segédeszköz nem megengedett.
Hogy miért baj, ha osztályozzák a kompetenciamérést, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
