Nem adhat valós képet a diákok képességszintjeiről az országos kompetenciamérés, az Oktatási Hivatal (OH) ugyanis nem szűri ki azokat a teszteket, amelyek kitöltését a diákok nem vették komolyan, így elsietve vagy szándékosan rosszul töltötték ki azokat - derült ki az OH, a Népszavának küldött válaszából.

Korábban többször is felmerült az a probléma, hogy a diákok egyre kevésbé veszik komolyan ezeket a teszteket, ami az eredményeiken is meglátszik. Sokan csak gyorsan végig nyomogatják, mások pedig a ChatGPT segítségével dolgozzák magukat végig a feladatokon. Az OH szerint az előbbi eset kifejezetten meglátszik a kitöltések mintázatán.

„Amennyiben egy tanuló kitölti a tesztet, a teljesítményét kiértékelik, és – a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó eljárásrendben meghatározott kivételektől eltekintve – az eredményei beleszámítanak az iskola eredményeibe és az országos mutatókba. Ha a diák nem veszi komolyan a teszt kitöltését, akkor lehetséges, hogy a valós tudásánál jelentősen alacsonyabb eredményt ér el, amely torzítja a saját és a nyilvános eredményeket is” - közölte az OH a hírportállal.

Egy kivétellel minden évfolyamon rontottak a magyar diákok a tavalyi matematika és szövegértés kompetenciaméréseken

Ahogy korábban mi is megírtuk, a 2024-es kompetenciaméréseken is, egy évfolyam kivételével, kevesebb képességpontot értek el a diákok az előző évi eredményekhez képest. Ez a romló tendencia viszont évről évre megmutatkozik. Az Oktatási Hivatal szerint ebben szerepet játszik a tanulók motiválatlansága. Ezért merült fel korábban, hogy osztályozni kellene a méréseket. Bár ez egyelőre nem valósult meg, a probléma továbbra is fennáll – írták a Népszavának.

A hírportál rákérdezett arra is, hogy az OH ki tudja-e szűrni azt, hogy a korábbi méréseken milyen arányban szerepeltek azok a diákok, akik nem vették komolyan és csak találomra töltötték ki a tesztet. Egyelőre úgy tűnik, hogy ezzel kapcsolatban a hivatalnak sincsenek konkrét adatai. Válaszukban azt közölték, hogy ezt „a tanulói eredmények és a tanulói viselkedés kapcsolatát indirekt mutatókon, például a mérésre fordított idő hosszának elemzésén keresztül tudja vizsgálni a hivatal”.

Hogy hogyan lehetne a diákokat motiválni?

Az OH ezzel kapcsolatban annyit válaszolt a Népszavának, hogy elsősorban az intézmények pedagógusai, a diákokhoz közel álló személyek képesek ilyen módon hatni a gyerekekre. Ezzel a kijelentéssel az oktatáskutatók is egyetértenek.

Nahalka István oktatáskutató a hírportálnak azt mondta, hogy „a legfőbb motiváció, hogy a tanulók “szeressék az iskolájukat”, elkötelezettek legyenek és mindent megtegyenek érte - azt is, hogy az ilyen teszteket komolyan veszik.” Hozzátette, hogy ez az állapot nem azonnali, olyan pedagógiára van szükség, ami magával hozza ezt az eredményt.

Nahalka másik megközelítés szerint egy verseny is kellőképpen motiválhatná a diákokat. Olyan szempontból, hogy az év végi osztályzatokhoz viszonyítva ki tud magasabb pontszámot elérni a kompetenciamérésen. Ám azt ő sem tartaná jó ötletnek, hogy a verseny eredménye alapján érdemjegyet kapjanak a diákok, jegyezte meg a Népszavának.

Ez utóbbira már példa is van: a hírportálhoz eljutott egy fővárosi gimnázium igazgatójának levele, amiben leírta, hogy náluk minden évfolyamon versenyt hirdetnek, és a kompetenciamérésen a legjobb összesített eredményt elérő osztály egy tanítás nélküli napot kap a következő tanévben, amelyen közös osztályprogramot tarthatnak.

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Trencsényi László is hasonló véleményen van azzal kapcsolatban, hogy a diákokban meg kell erősíteni azt, hogy nemcsak önmaguk miatt fontos a jó eredmény a méréseken, hanem az iskolájuk miatt is. Kiemelte, hogy szerinte az is hatalmas motiváció lehetne a diákok számára, ha olyan nagyszabású informatikai fejlesztések lennének az iskolákban, amik lehetővé tennék a fennakadás mentes kitöltését a teszteknek.

Idén sem kezdődtek zökkenőmentesen a kompetenciamérések

Mindezek mellett Trencsényi azt is kiemelte, hogy szerinte a gyerekek motiváltságára a “tudás éthoszát” romboló oktatáspolitika is hatással van.

„A kompetenciák fejlesztése tantervi szinten is háttérbe szorult, folyton azt halljuk, hogy a gimnázium és az egyetemi diploma helyett szakmát kell tanulni. Nem a mérésekben ingott meg a gyerekek bizalma, hanem az egész iskolarendszerben.” – fogalmazta meg a hírportálnak.