Egy kivétellel minden évfolyamon rontottak a magyar diákok a tavalyi matematika és szövegértés kompetenciaméréseken

Alig néhány héttel azt követően, hogy a Belügyminisztérium elhalasztotta a mérések osztályozásának bevezetését, az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a tavalyi kompetenciamérések eredményeit.

  • Székács Linda

Nyilvánosak a 2024-es kompetenciamérések eredményei - szúrta ki a Népszava.

2024-ben több mint 584 ezer diák írt kompetenciamérést online matematikából és szövegértésből 3050 intézményben.

A napokban az Oktatási Hivatal honlapján publikált eremények szerint a diákok teljesítménye szinte minden évfolyamon elkeserítő és aggodalomra ad okot.

A 6., 8., és  osztályosok matematikából átlagosan 8-15 ponttal értek el kevesebbet, mint a 2023-as méréseken, míg

  • a  7. osztályosok 38 pontot,
  • a 9. osztályosok 31 pontot,
  • a 11. osztályosok pedig 46 pontot rontottak

az előző évi eredményeikhez képest.

De szövegértésből sem sokkal jobb a helyzet. Javítani egyedül a 6. osztályosok tudtak; ők 8 ponttal többet értek el, mint a kortársaik 2023-ban. Minden további évfolyamon gyengébb eredményeket értek el a tanulók.

  • A 7. osztályosok 28,
  • a 8. és 10. évfolyamosok 13-17,
  • a 9. évfolyamosok 38,
  • a 11. osztályosok 43

ponttal értek el kevesebbet, mint egy évvel korábban, holott már a 2023-as eredmények sem voltak túl fényesek.

Idegen nyelvekből azonban nem ilyen súlyos a helyzet. Angolból a 6-8. osztályosok jellemzően 4-7 ponttal javítottak, németből a 6. és 7. osztályosok némileg rontottak, a 8. osztályosok viszont 19 ponttal túlszárnyalták az előző évi eredményeket.

Nem jó ötlet az osztályzás

A Belügyminisztérium néhány héttel ezelőtt azt tervezte, hogy 2025. március 1-től osztályozzák majd a kompetenciaméréseket. A rendelettervezet szerint ráadásul a mérések eredményei mindjárt két érdemjegyet is értek volna, Pintér Sándor belügyminiszter szerint azért, mert a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében és visszajelzést ad az intézmények a pedagógusok munkájáról is.

A tervezettel kapcsolatban akkor Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója akkor az Eduline-nak azt mondta; a kompetenciamérések osztályozása arra lenne eszköz, hogy az egyébként már teljesen kizsigerelt pedagógusokat ösztönözzék plusz munkára.

De tiltakoztak a kompeteciamérések osztályozása ellen a pedagógus szakszervezetek is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például a honlapján azt írta; szakmailag értelmezhetetlen a kompetenciamérések eredményeit érdemjegyekké váltani, mivel azok nem a tanulók értékelésére, hanem az iskolák munkájának felmérésére készültek.

"A kompetenciamérés eredményének érdemjegyekre váltása és a felvételi elbírálásba történő beszámítása nemcsak szakmai nonszensz, de egyúttal embertelen intézkedés a gyermekekkel szemben. Növeli a folyamatos stresszt, aminek az eltúlzott tananyagmennyiség és követelmények miatt a diákok amúgy is ki vannak téve" - tették hozzá.

Nyílt levelet fogalmaztak meg emellett a diákok is, akik többek között azt írták; halálra stresszeli őket a tudat, hogy értékelést kaphatnak a mérések eredményére.

A BM végül - egyelőre - meghátrált; a kompetenciamérések osztályozását a rendeletterveztre való tucatnyi visszajelzés feldolgozása miatt egyelőre elhalasztottálk.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.