Egy kivétellel minden évfolyamon rontottak a magyar diákok a tavalyi matematika és szövegértés kompetenciaméréseken

Alig néhány héttel azt követően, hogy a Belügyminisztérium elhalasztotta a mérések osztályozásának bevezetését, az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a tavalyi kompetenciamérések eredményeit.

  • Székács Linda

Nyilvánosak a 2024-es kompetenciamérések eredményei - szúrta ki a Népszava.

2024-ben több mint 584 ezer diák írt kompetenciamérést online matematikából és szövegértésből 3050 intézményben.

A napokban az Oktatási Hivatal honlapján publikált eremények szerint a diákok teljesítménye szinte minden évfolyamon elkeserítő és aggodalomra ad okot.

A 6., 8., és  osztályosok matematikából átlagosan 8-15 ponttal értek el kevesebbet, mint a 2023-as méréseken, míg

  • a  7. osztályosok 38 pontot,
  • a 9. osztályosok 31 pontot,
  • a 11. osztályosok pedig 46 pontot rontottak

az előző évi eredményeikhez képest.

De szövegértésből sem sokkal jobb a helyzet. Javítani egyedül a 6. osztályosok tudtak; ők 8 ponttal többet értek el, mint a kortársaik 2023-ban. Minden további évfolyamon gyengébb eredményeket értek el a tanulók.

  • A 7. osztályosok 28,
  • a 8. és 10. évfolyamosok 13-17,
  • a 9. évfolyamosok 38,
  • a 11. osztályosok 43

ponttal értek el kevesebbet, mint egy évvel korábban, holott már a 2023-as eredmények sem voltak túl fényesek.

Idegen nyelvekből azonban nem ilyen súlyos a helyzet. Angolból a 6-8. osztályosok jellemzően 4-7 ponttal javítottak, németből a 6. és 7. osztályosok némileg rontottak, a 8. osztályosok viszont 19 ponttal túlszárnyalták az előző évi eredményeket.

Nem jó ötlet az osztályzás

A Belügyminisztérium néhány héttel ezelőtt azt tervezte, hogy 2025. március 1-től osztályozzák majd a kompetenciaméréseket. A rendelettervezet szerint ráadásul a mérések eredményei mindjárt két érdemjegyet is értek volna, Pintér Sándor belügyminiszter szerint azért, mert a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében és visszajelzést ad az intézmények a pedagógusok munkájáról is.

A tervezettel kapcsolatban akkor Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója akkor az Eduline-nak azt mondta; a kompetenciamérések osztályozása arra lenne eszköz, hogy az egyébként már teljesen kizsigerelt pedagógusokat ösztönözzék plusz munkára.

De tiltakoztak a kompeteciamérések osztályozása ellen a pedagógus szakszervezetek is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például a honlapján azt írta; szakmailag értelmezhetetlen a kompetenciamérések eredményeit érdemjegyekké váltani, mivel azok nem a tanulók értékelésére, hanem az iskolák munkájának felmérésére készültek.

"A kompetenciamérés eredményének érdemjegyekre váltása és a felvételi elbírálásba történő beszámítása nemcsak szakmai nonszensz, de egyúttal embertelen intézkedés a gyermekekkel szemben. Növeli a folyamatos stresszt, aminek az eltúlzott tananyagmennyiség és követelmények miatt a diákok amúgy is ki vannak téve" - tették hozzá.

Nyílt levelet fogalmaztak meg emellett a diákok is, akik többek között azt írták; halálra stresszeli őket a tudat, hogy értékelést kaphatnak a mérések eredményére.

A BM végül - egyelőre - meghátrált; a kompetenciamérések osztályozását a rendeletterveztre való tucatnyi visszajelzés feldolgozása miatt egyelőre elhalasztottálk.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.