Levelet írtak a diákok a kompetenciamérések lehetséges osztályozásáról.
Amennyiben elfogadják a Belügyminisztérium tervezetét, idén már osztályozhatják a 4-11. osztályos diákok kompetenciamérésének eredményeit, ráadásul a mérés magyarból, matematikából, természettudományokból, történelemből és idegen nyelvből két jegyet érhet, ami jelentősen befolyásolhatja a diákok év végi osztályzatait is.
A pedagógus szakszervezetek a mérések osztályozásával kapcsolatban aggályaikat fejezték ki, Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapítója pedig azt mondta; korábban jóval kevesebb kompetenciamérés volt, de a tanárok teljesítményalapú bérezése miatt sűrítette meg ezeket a kormányzat, a sok teszt viszont a gyerekeknek már túl megterhelő lett. Emiatt fordul elő egyre gyakrabban, hogy a gyerekek egy része ezeket nem veszi komolyan, és emiatt próbál most a kormányzat szigorítani azzal, hogy osztályoznák a teszteket.
A tervezettel kapcsolatban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete két levelet is kapott diákoktól, melyeket a honlapjukon változtatás nélkül közöltek.
Akadozó rendszer, "kigúvadó" szemek
"Ma írtuk a „terheléses vizsgálatot”, ami egy próba kompetenciamérés volt, kétszer 15 perc. 5 percnek sem kellett eltelnie, de lefagyott. A 7. percben kidobott a rendszer, nem engedett sokáig visszalépni. Volt olyan feladat, hogy „az alábbi képen látható…” meg „az alábbi diagramon látható…”. Se kép, se diagram, egyik se volt látható, konkrétan nem volt semmi, üres volt. Több helyen nem engedte mozgatni a válaszlehetőségeket. Miközben lefagy, az időt visszaszámolja, de nem enged dolgozni. Az első tesztre idő sem volt, körülbelül a felével tudtunk végezni. Miután lezárta az első tesztet, a másodikba nem akart tovább engedni. 15 perc után engedett csak tovább. Ezek után, miután szinte mindenki valamilyen problémába ütközött (lefagyott, kidobta, nem tudta mozgatni, nem volt kép, stb…), az éles verzióban ki garantálja, hogy nem fog mindez megtörténni?" - írják az egyik levelükben a kompetenciamérésekkel kapcsolatban a diákok.
A másik PDSZ által nyilvánosságra hozott üzenetben arról számoltak be; mivel a mérés négyszer 45 perc/nap, amit az elmúlt években már papíralapú tesztek helyett online elektronikusan írtak, harmadik és negyedik 45 percben a szemeik már„kigúvadnak” a folytonos monitornézéstől. A koncentrálás számukra akkor már nagyon nehéz
"Az a tudat, hogy te erre értékelést kapsz, minket, diákokat halálra stresszel. Nem tudok az évvégi bizonyítványomban szereplő értékelésekre előre tekinteni, tervezni, mert ez nagyban befolyásolhatja, mivel két jegyet ér" - teszi hozzá a levelet író tanuló.
Hozzáteszik; a tesztre szerintük nem lehet előre felkészülni, a mérés szerintük "egy vicc" és "komolytalan".
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
