Alig egy hónap és kezdődik az első olyan kompetenciamérés, aminek tétje is lehet

Hogyan alakulnak át a kompetenciamérések? Egy nap hány tesztet írhat egy diák? Lehet-e segédeszközöket használni? Kompetenciaméréssel foglalkozó cikksorozatunk első részében a legfontosabb gyakorlati kérdésekre válaszolunk.

Már csak egy napig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében már március 1-től tétje lenne a kompetenciaméréseknek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a diákok mérésen nyújtott teljesítményét „osztályzatokkal díjazzák”.

Nem az aktuális tananyagot kérik számon

„A kompetenciamérésre kapott érdemjegy az év végi osztályzat megállapítása során két érdemjegynek számít. Az országos mérés, értékelés során a tanuló által elért képességszint érdemjegyre történő átszámítását a hivatal honlapján közzétett útmutató alapján kell megállapítani.” – olvasható a tervezetben, amelyben kitérnek arra is, hogy a tanulmányi eredménybe a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei már beszámítanak.

Vagyis nagy mértékben meghatározza, hogy 4-11. osztályban egy diákot év végén hányasra zárnak majd le például magyarból, matekból, természettudományokból, történelemből vagy éppenséggel idegen nyelvből.

Azt érdemes megjegyezni, hogy cikkünk írásakor az Oktatási Hivatal oldalán arra kérdésre, hogy értékelhetők-e a mérések érdemjeggyel, a következőt válaszolták:

Az országos mérések elsődleges célja az iskolák oktatási teljesítményének megismerése, továbbá az iskolának, a fenntartónak adatokkal történő támogatása az eredményesebb iskolai fejlesztések megalapozása céljából.A mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.

 

Oktatási Hivatal

Ugyanakkor azt megjegyezték, hogy a „kompetenciamérés rendszerszintű értékelését lehetővé tevő jogszabály megjelenését követően a Hivatal annak megfelelően fog tájékoztatást nyújtani.”

Még nagyobb lesz a teher

Arról nem beszélve, hogy a kompetenciamérés eredményei a 2025/2026-os középiskolai felvételinél is beszámítanák, így a 6 osztályos gimnáziumba készülő ötödikeseken és a hetedikeseken a többi évfolyamhoz képest még nagyobb lesz a teher.

Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója nemrég úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy korábban jóval kevesebb kompetenciamérés volt, de a tanárok teljesítményalapú bérezése miatt sűrítette meg ezeket a kormányzat, a sok teszt viszont a gyerekeknek már túl megterhelő lett. Emiatt fordul elő egyre gyakrabban, hogy a gyerekek egy része ezeket nem veszi komolyan, és emiatt próbál most a kormányzat szigorítani.

Alig egy hónap és kezdődnek a mérések

Az idei mérésekig pedig már nincsen sok idő, hiszen a 2024/2025-ös kompetenciamérések időpontja az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint:

  • a 11. és a 7. évfolyamon 2025. március 24. – április 8.,
  • a 10. és a 6. évfolyamon 2025. április 3. – április 30.,
  • a 8. évfolyamon 2025. május 5. – május 17.,
  • a 9. évfolyamon 2025. május 12. – május 23.
  • a 4. és az 5. évfolyamon 2025. május 19. - május 30.

írják a diákok a feladatlapokat.

A technikumokban és a szakképző iskolákban csak a tizedikeseknek kell megírniuk a kompetenciamérést, de azt is csak két tárgyból: szövegértésből és matekból.

Egy nap maximum két tárgy

Évfolyamtól függ, hogy kinek hány napig tart és milyen tárgyakból kell majd részt venniük:

  • A 4. osztályosokat szövegértésből és matematikából fogják felmérni. Ez egy napot fog igénybe venni.
  • Az 5. osztályosokat szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából és történelemből mérik majd fel. Ezeket két napra osztják majd szét: első nap a szövegértést és a matekot, második nap pedig a történelmet és a digitális kultúrát írják a tanulók.
  • A 6.-11. osztályosok szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából, történelemből, természettudományból, egy idegen nyelvből vagy adott esetben célnyelvből vesznek részt a kompetenciamérésen.  Ezeket három napra osztják majd el. Az első két nap hasonló az ötödikesekéhez, a harmadik napon pedig a természettudományi és az idegen nyelvi feladatsort kell kitölteniük a diákoknak.

Fontos tudni, hogy mindegyik tárgyból a kompetenciamérés kétszer 45 perces, és egy nap csak két tárgyból lehet felmérni a tanulókat. (Ebben az esetben a két mérés között szünetet kell tartani.) Ezeken napokon a diákoknak nem lesz más tanórájuk, kizárólag a kompetenciamérésre kell majd fókuszálniuk. (Ha az iskola úgy dönt, akkor legfeljebb a testnevelés vagy a művészeti órákat megtarthatja.)

Az Oktatási Hivatal oldalán kitérnek arra is, hogy a mérés idén is digitális lesz, amelynek során a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott feladatsort kapnak, amelynek nehézsége és tartalma hasonló, így „a mérés minden tanulót hasonló követelmények elé állít.”

Milyen segédeszközöket lehet használni?

A 4-5. osztályosok semmilyen segédeszközt nem használhatnak, viszont a 6-11. évfolyamra járók matekból viszont számolhatnak számológéppel, feltéve, ha hoznak egyet otthonról magukkal. Az idegen nyelvi méréshez pedig mindenkinek szükség lesz egy fejhallgatóra, de ezen kívül semmilyen másik segédeszköz nem megengedett.

Hogy miért baj, ha osztályozzák a kompetenciamérést, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.