A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Hogyan alakulnak át a kompetenciamérések? Egy nap hány tesztet írhat egy diák? Lehet-e segédeszközöket használni? Kompetenciaméréssel foglalkozó cikksorozatunk első részében a legfontosabb gyakorlati kérdésekre válaszolunk.
Már csak egy napig lehet véleményezni
, amelynek értelmében már március 1-től tétje lenne a kompetenciaméréseknek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a diákok mérésen nyújtott teljesítményét „osztályzatokkal díjazzák”.
Nem az aktuális tananyagot kérik számon
„A kompetenciamérésre kapott érdemjegy az év végi osztályzat megállapítása során két érdemjegynek számít. Az országos mérés, értékelés során a tanuló által elért képességszint érdemjegyre történő átszámítását a hivatal honlapján közzétett útmutató alapján kell megállapítani.” – olvasható a tervezetben, amelyben kitérnek arra is, hogy a tanulmányi eredménybe a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei már beszámítanak.
Vagyis nagy mértékben meghatározza, hogy 4-11. osztályban egy diákot év végén hányasra zárnak majd le például magyarból, matekból, természettudományokból, történelemből vagy éppenséggel idegen nyelvből.
Azt érdemes megjegyezni, hogy cikkünk írásakor az Oktatási Hivatal oldalán arra kérdésre, hogy értékelhetők-e a mérések érdemjeggyel, a következőt válaszolták:
Az országos mérések elsődleges célja az iskolák oktatási teljesítményének megismerése, továbbá az iskolának, a fenntartónak adatokkal történő támogatása az eredményesebb iskolai fejlesztések megalapozása céljából.A mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.

Ugyanakkor azt megjegyezték, hogy a „kompetenciamérés rendszerszintű értékelését lehetővé tevő jogszabály megjelenését követően a Hivatal annak megfelelően fog tájékoztatást nyújtani.”
Még nagyobb lesz a teher
Arról nem beszélve, hogy a kompetenciamérés eredményei a 2025/2026-os középiskolai felvételinél is beszámítanák, így a 6 osztályos gimnáziumba készülő ötödikeseken és a hetedikeseken a többi évfolyamhoz képest még nagyobb lesz a teher.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója nemrég úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy korábban jóval kevesebb kompetenciamérés volt, de a tanárok teljesítményalapú bérezése miatt sűrítette meg ezeket a kormányzat, a sok teszt viszont a gyerekeknek már túl megterhelő lett. Emiatt fordul elő egyre gyakrabban, hogy a gyerekek egy része ezeket nem veszi komolyan, és emiatt próbál most a kormányzat szigorítani.
Alig egy hónap és kezdődnek a mérések
Az idei mérésekig pedig már nincsen sok idő, hiszen a 2024/2025-ös kompetenciamérések időpontja az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint:
írják a diákok a feladatlapokat.
A technikumokban és a szakképző iskolákban csak a tizedikeseknek kell megírniuk a kompetenciamérést, de azt is csak két tárgyból: szövegértésből és matekból.
Egy nap maximum két tárgy
Évfolyamtól függ, hogy kinek hány napig tart és milyen tárgyakból kell majd részt venniük:
Fontos tudni, hogy mindegyik tárgyból a kompetenciamérés kétszer 45 perces, és egy nap csak két tárgyból lehet felmérni a tanulókat. (Ebben az esetben a két mérés között szünetet kell tartani.) Ezeken napokon a diákoknak nem lesz más tanórájuk, kizárólag a kompetenciamérésre kell majd fókuszálniuk. (Ha az iskola úgy dönt, akkor legfeljebb a testnevelés vagy a művészeti órákat megtarthatja.)
Az Oktatási Hivatal oldalán kitérnek arra is, hogy a mérés idén is digitális lesz, amelynek során a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott feladatsort kapnak, amelynek nehézsége és tartalma hasonló, így „a mérés minden tanulót hasonló követelmények elé állít.”
Milyen segédeszközöket lehet használni?
A 4-5. osztályosok semmilyen segédeszközt nem használhatnak, viszont a 6-11. évfolyamra járók matekból viszont számolhatnak számológéppel, feltéve, ha hoznak egyet otthonról magukkal. Az idegen nyelvi méréshez pedig mindenkinek szükség lesz egy fejhallgatóra, de ezen kívül semmilyen másik segédeszköz nem megengedett.
Hogy miért baj, ha osztályozzák a kompetenciamérést, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.