A 2025-ös felvételi adatok alapján összesen 95 907 hallgatót vettek fel a felsőoktatásba: 54 223 nőt és 41 669 férfit. A számok alapján nem tapasztani eltérést az előző évi adatokhoz képest, ugyanis 2024-en szintén 56 százalék volt a nők aránya a frissen felvett egyetemisták között.

Bár ez az arány még valamelyest változhat, ugyanis a pótfelvételi eredményeit még nem hirdették ki, de jól látható, hogy közel megegyező a két nem aránya a gólyák között. A felvi.hu statisztikáit megnézve azonban találni olyan képzési területeket, ahol lényegesen nagyobb a nemek közti eltérés.

Véget ért a jelentkezés, ekkor hirdetik ki a ponthatárokat a pótfelvételin

A férfiak területe: informatika és műszaki képzések

Ha a férfi dominancia szinonimáit keresnénk, az informatika szakok az elsők között kerülnének elő. Ugyanis itt a felvettek 84,6 százaléka férfi, és mindössze 15,4 százalék nő.

Az idei felvételi egyik legnépszerűbb szakára, a mérnökinformatikára például 5913 férfi és csak 758 nő jelentkezett. Ebből végül 2855 férfit és 296 nőt vettek fel az egyetemek– így itt a nők aránya összesen 9,3 százalék. Hasonló a helyzet a programtervező informatikus képzésen is, ahol a felvettek közel 84 százaléka férfi.

A második helyen a műszaki képzések állnak, ahol a felvettek 76,6 százaléka férfi. Érdemes azonban megjegyezni, hogy egyes szakokon azonban a női hallgatók vannak többségben. Például biomérnöknek 166 nőt és „csak” 117 férfit vettek fel. Még magasabb a nők aránya (574 fő) a férfiakéhoz képest (298 fő) az építészmérnöki szakokon.

Ezek a legférfiasabb munkák a magyarok szerint

A nők birodalma: pedagógusképzés és egészségtudomány

Ha a női fölényt keressük, toronymagasan a pedagógusképzés vezet, ahol a felvettek 81 százaléka nő. Ez az arány évek óta alig változik, és az óvodapedagógus-, tanító- vagy tanárképzés továbbra is a legnépszerűbb választás a pályára készülő lányok körében.

A pedagógusképzésekre felvettek mindössze 19 százaléka férfi.

Az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a frissen érettségizettek aránya a pedagógusképzéseken

Az orvos- és egészségtudományi képzések szintén női fölényt mutatnak: a hallgatók 78,3 százaléka nő. Ebbe a kategóriába tartoznak a gyógytornász-, dietetikus- és ápoló képzések, de az orvosi szakok is erősen női többségűek lettek:

• Általános orvosi képzésre idén 60 százalékban nőket vettek fel
• A fogorvosi képzésre frissen felvett hallgatók 71 százaléka nő
• A gyógyszerész képzéseken 66 százalék a felvett női hallgatók aránya

Köztes kategóriák és meglepő számok

Bár sok területen komoly eltérés látszik a nemek arányában, van két képzési ág, ahol szinte döntetlen a helyzet. Az agrárszakokon a felvettek 49,8 százaléka férfi, 50,2 százaléka nő. A természettudományi képzések is kiegyenlítettek: itt a férfiak 52,0, a nők 48,0 százalékot képviselnek.

Érdekesség, hogy a sporttudományoknál a férfiak aránya (59,7 százalék) egy kicsivel nagyobb. A jogi képzések ezzel szemben női többségűek (67,2%), ami jól mutatja, hogy már a jogászi pálya sem a férfiak által dominált terület.

A gazdaságtudományoknál szinte kiegyenlített a verseny, de a nők egy kicsivel előnyben vannak (57%). Ez azt jelzi, hogy a pénzügy, menedzsment és marketing területei mindkét nem számára vonzó karrierlehetőséget kínálnak.

Miért ekkora a különbség a műszaki vagy az egészségügyi szakokon?

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel (EJMSZ) együttműködésben Becsei Lilla pályaorientációs szakember az év elején felmérést készített a 12. osztályos magyar tanulók körében. Az országos felmérés szerint a fiúk nyitottabbak a műszaki továbbtanulásra, míg a lányok inkább az egészségügyi szakokat választanák, noha matematikából jobb eredményeket érnek el.

A jelenségnek több oka is van, ám a kutatás egy különösen érdekes tényezőt is kiemelt: a lányok pályaválasztását gyakran befolyásolhatja, hogy kevés női mérnökkel találkoznak a közvetlen és tágabb környezetükben. Ennek hiányában sokan nem is tekintik reális opciónak a műszaki karriert, inkább az egészségügyi felsőoktatás felé fordulnak – elsősorban az orvosi és gyógyszerészeti szakok iránt érdeklődve.