Idén is látványos különbségek rajzolódnak ki a felvételi statisztikákban: van olyan képzési terület, ahol a felvett hallgatók több mint 80 százaléka férfi, de olyan is akad, ahol pedig a nők vannak döntő többségben. Összeszedtük, mely képzési területek a leginkább „fiúsak” és melyek a leginkább „lányosak”, és azt is, hol sikerült közel kiegyenlített arányt hozni.
A 2025-ös felvételi adatok alapján összesen 95 907 hallgatót vettek fel a felsőoktatásba: 54 223 nőt és 41 669 férfit. A számok alapján nem tapasztani eltérést az előző évi adatokhoz képest, ugyanis 2024-en szintén 56 százalék volt a nők aránya a frissen felvett egyetemisták között.
Bár ez az arány még valamelyest változhat, ugyanis a pótfelvételi eredményeit még nem hirdették ki, de jól látható, hogy közel megegyező a két nem aránya a gólyák között. A felvi.hu statisztikáit megnézve azonban találni olyan képzési területeket, ahol lényegesen nagyobb a nemek közti eltérés.
Véget ért a jelentkezés, ekkor hirdetik ki a ponthatárokat a pótfelvételin
A férfiak területe: informatika és műszaki képzések
Ha a férfi dominancia szinonimáit keresnénk, az informatika szakok az elsők között kerülnének elő. Ugyanis itt a felvettek 84,6 százaléka férfi, és mindössze 15,4 százalék nő.
Az idei felvételi egyik legnépszerűbb szakára, a mérnökinformatikára például 5913 férfi és csak 758 nő jelentkezett. Ebből végül 2855 férfit és 296 nőt vettek fel az egyetemek– így itt a nők aránya összesen 9,3 százalék. Hasonló a helyzet a programtervező informatikus képzésen is, ahol a felvettek közel 84 százaléka férfi.
A második helyen a műszaki képzések állnak, ahol a felvettek 76,6 százaléka férfi. Érdemes azonban megjegyezni, hogy egyes szakokon azonban a női hallgatók vannak többségben. Például biomérnöknek 166 nőt és „csak” 117 férfit vettek fel. Még magasabb a nők aránya (574 fő) a férfiakéhoz képest (298 fő) az építészmérnöki szakokon.
Ezek a legférfiasabb munkák a magyarok szerint
A nők birodalma: pedagógusképzés és egészségtudomány
Ha a női fölényt keressük, toronymagasan a pedagógusképzés vezet, ahol a felvettek 81 százaléka nő. Ez az arány évek óta alig változik, és az óvodapedagógus-, tanító- vagy tanárképzés továbbra is a legnépszerűbb választás a pályára készülő lányok körében.
A pedagógusképzésekre felvettek mindössze 19 százaléka férfi.
Az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a frissen érettségizettek aránya a pedagógusképzéseken
Az orvos- és egészségtudományi képzések szintén női fölényt mutatnak: a hallgatók 78,3 százaléka nő. Ebbe a kategóriába tartoznak a gyógytornász-, dietetikus- és ápoló képzések, de az orvosi szakok is erősen női többségűek lettek:
Köztes kategóriák és meglepő számok
Bár sok területen komoly eltérés látszik a nemek arányában, van két képzési ág, ahol szinte döntetlen a helyzet. Az agrárszakokon a felvettek 49,8 százaléka férfi, 50,2 százaléka nő. A természettudományi képzések is kiegyenlítettek: itt a férfiak 52,0, a nők 48,0 százalékot képviselnek.
Érdekesség, hogy a sporttudományoknál a férfiak aránya (59,7 százalék) egy kicsivel nagyobb. A jogi képzések ezzel szemben női többségűek (67,2%), ami jól mutatja, hogy már a jogászi pálya sem a férfiak által dominált terület.
A gazdaságtudományoknál szinte kiegyenlített a verseny, de a nők egy kicsivel előnyben vannak (57%). Ez azt jelzi, hogy a pénzügy, menedzsment és marketing területei mindkét nem számára vonzó karrierlehetőséget kínálnak.
Miért ekkora a különbség a műszaki vagy az egészségügyi szakokon?
Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel (EJMSZ) együttműködésben Becsei Lilla pályaorientációs szakember az év elején felmérést készített a 12. osztályos magyar tanulók körében. Az országos felmérés szerint a fiúk nyitottabbak a műszaki továbbtanulásra, míg a lányok inkább az egészségügyi szakokat választanák, noha matematikából jobb eredményeket érnek el.
A jelenségnek több oka is van, ám a kutatás egy különösen érdekes tényezőt is kiemelt: a lányok pályaválasztását gyakran befolyásolhatja, hogy kevés női mérnökkel találkoznak a közvetlen és tágabb környezetükben. Ennek hiányában sokan nem is tekintik reális opciónak a műszaki karriert, inkább az egészségügyi felsőoktatás felé fordulnak – elsősorban az orvosi és gyógyszerészeti szakok iránt érdeklődve.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
