Az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a frissen érettségizettek aránya a pedagógusképzéseken.
Továbbra sem népszerű az érettségizők körében a pedagógusképzés, a különböző pedagógiai szakokra idén felvett hallgatók csupán 18,4 százaléka tartozik a 18-19 éves korcsoportba – derül ki a Népszava elemzéséből. A felvi.hu részletes adataiból látható, hogy a felvettek többsége, azaz 54,2 százalék a 27 éves és idősebb korcsoportba tartozik.
Idén sem lesz senki kémia-fizika szakos tanár az ELTÉ-n; ezek a szakok nem indulnak
A pedagógusképzés valamely területére összesen 14 887 főt vettek fel az idei általános felvételi eljárásban, amiből a 20 évesnél fiatalabbak száma 2741 fő, a 20-21 éveseké 2024 fő, a 22-23 éveseké 873 fő, a 25-26 éveseké 1180 fő, a 27 éves és idősebbeké 8069 fő. A felvettek 65,8 százaléka (9801 fő) levelező képzéseken fog tanul szeptembertől, és csak 33,8 százalékuk (5032 fő) tanul majd nappali tagozatosként.
A Népszava szerint a pedagógusképzésbe jelentkezők többségét eddig sem a frissen érettségizettek adták ki, de az elmúlt években drasztikus visszaesés volt tapasztalható.
„2020-ban még a tavaszi felvételi eljárásban felvettek 30,3 százaléka, 2022-ben 26,4 százaléka, idén pedig, ahogy már írtuk, csak 18,4 százaléka tartozik a 18-19 éves korosztályba” – fogalmaz a portál.
Ennek elsődleges okát abban látják, hogy a jelentkezők és a felvettek körében egyre nagyobb számban jelentek meg az idősebb korosztályokba tartozók, ami összefügg az új típusú, rövid ciklusú tanári mesterképzések bevezetésével. Ez könnyen visszakövethető, ugyanis a 2022-es tavaszi felvételinél a pedagógusképzésbe felvettek között 2642-en tartoztak a 26 évesnél idősebb korosztályokba, ez a szám azóta megháromszorozódott.
A Népszava emlékeztet arra is, hogy a kormány 2023-ban rövidített le négy félévről három félévre egyes tanári mesterképzéseket, valamint két félévre az alapképzésekre épülő szakmai tanárképzéseket, amelyekre azok jelentkezhetnek, akiknek már van tanári vagy az adott szakterülettel megegyező végzettségük.
Ezeken a képzéseken pedig akkor is lehet állami ösztöndíjjal tanulni, ha már valaki előzőleg elhasználta a 12 állami félévét.
Nem számít bele az ingyenes állami félévekbe; ennyien jelentkeztek az NKE pedagógusképzéseire
Az intézkedés célja egyebek mellett az volt, hogy olyanok is szerezhessenek tanári végzettséget viszonylag rövid idő alatt, akiknek már van valamilyen, az adott tanári szakhoz kapcsolódó - például biológus, fizikus, vegyész – diplomájuk, emeli ki a hírportál.
Ez alapján idén a rövid ciklusú tanárképzések lettek a legnépszerűbbek, ide vették fel a legtöbb jelentkezőt is, összesen 3365 főt, akiknek nagy többségük (81,5 százalékuk) 27 éves vagy idősebb, és szinte mindegyikük (3200 fő) állami ösztöndíjjal tanulhat. A második legnépszerűbb pedagógusképzési terület idén a gyógypedagógia lett, ahol a felvettek száma 2728 fő, többségük (1512 fő) pedig szintén 26 évesnél idősebb. A Népszava elemzése szerint a harmadik helyen az óvodapedagógus képzés végzett 2691 új hallgatóval, akik között ugyancsak a 26 évesnél idősebbek (1404 fő) vannak a legnagyobb arányban.
Egyetlen pedagógusképzési terület esetében vannak többségben a 18-19 éves gólyák, ez pedig az öt- vagy hatéves, osztatlan tanári képzések. A frissen érettségizettek közül 1175 főt vettek fel. Ők lesznek azok, akik a diploma megszerzése után pályakezdőként valamilyen szakos tantárgyat oktathatnának az általános és középiskolákban.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
