Felvételi 2025: tízből nyolc jelentkezőt állami ösztöndíjas képzésre vettek fel

Július 23-án kihirdették a ponthatárokat: a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2025 őszén. Ez közel ötezerrel több a tavalyinál.

A Felvi nemrég nyilvánosságra hozott adataiból kiderült, hogy az idei felsőoktatási felvételin

  • alapképzésre 67 982,
  • mesterképzésre 17 263,
  • osztatlan képzésre pedig 8957

jelentkezőt vettek fel.

A felvettek túlnyomó többsége, tízből 8 diák (74 156 fő) állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részesülhet.

98, 100, 104 - ilyenek voltak a legalacsonyabb ponthatárok az idei felvételin

Felvettek száma képzési területenként a következő:

A legtöbb új hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem veszi fel (12 583 főt), amit a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Előbbi 8224, utóbbi pedig 6913 főt fogad.

"A legmagasabb ponthatár alapképzésen (20 főnél több felvett, állami ösztöndíjas, nappali képzések körében) az ELTE jogász képzésén alakult ki, ide 479 pont kellett a bejutáshoz."

Érdekesség még, hogy a felvettek fele vidéki felsőoktatási intézményekbe fog járni ősztől. A hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők száma pedig 50%-kal nőtt 2022-hoz képest.

10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni

A jelentkezők medián törzspontszáma alapján kiderült, hogy a Budapest Corvinus Egyetemre kellett a legerősebb átlagos teljesítmény (359 pont), az Állatorvostudományi Egyetem (333 pont) és az ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem (327-327 pont) előtt.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.