Felvételi 2025: tízből nyolc jelentkezőt állami ösztöndíjas képzésre vettek fel

Július 23-án kihirdették a ponthatárokat: a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2025 őszén. Ez közel ötezerrel több a tavalyinál.

A Felvi nemrég nyilvánosságra hozott adataiból kiderült, hogy az idei felsőoktatási felvételin

  • alapképzésre 67 982,
  • mesterképzésre 17 263,
  • osztatlan képzésre pedig 8957

jelentkezőt vettek fel.

A felvettek túlnyomó többsége, tízből 8 diák (74 156 fő) állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részesülhet.

98, 100, 104 - ilyenek voltak a legalacsonyabb ponthatárok az idei felvételin

Felvettek száma képzési területenként a következő:

A legtöbb új hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem veszi fel (12 583 főt), amit a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Előbbi 8224, utóbbi pedig 6913 főt fogad.

"A legmagasabb ponthatár alapképzésen (20 főnél több felvett, állami ösztöndíjas, nappali képzések körében) az ELTE jogász képzésén alakult ki, ide 479 pont kellett a bejutáshoz."

Érdekesség még, hogy a felvettek fele vidéki felsőoktatási intézményekbe fog járni ősztől. A hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők száma pedig 50%-kal nőtt 2022-hoz képest.

10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni

A jelentkezők medián törzspontszáma alapján kiderült, hogy a Budapest Corvinus Egyetemre kellett a legerősebb átlagos teljesítmény (359 pont), az Állatorvostudományi Egyetem (333 pont) és az ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem (327-327 pont) előtt.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.