Július 23-án kihirdették a ponthatárokat: a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait 2025 őszén. Ez közel ötezerrel több a tavalyinál.
A Felvi nemrég nyilvánosságra hozott adataiból kiderült, hogy az idei felsőoktatási felvételin
jelentkezőt vettek fel.
A felvettek túlnyomó többsége, tízből 8 diák (74 156 fő) állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részesülhet.
98, 100, 104 - ilyenek voltak a legalacsonyabb ponthatárok az idei felvételin
Felvettek száma képzési területenként a következő:
A legtöbb új hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem veszi fel (12 583 főt), amit a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Előbbi 8224, utóbbi pedig 6913 főt fogad.
"A legmagasabb ponthatár alapképzésen (20 főnél több felvett, állami ösztöndíjas, nappali képzések körében) az ELTE jogász képzésén alakult ki, ide 479 pont kellett a bejutáshoz."
Érdekesség még, hogy a felvettek fele vidéki felsőoktatási intézményekbe fog járni ősztől. A hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők száma pedig 50%-kal nőtt 2022-hoz képest.
10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni
A jelentkezők medián törzspontszáma alapján kiderült, hogy a Budapest Corvinus Egyetemre kellett a legerősebb átlagos teljesítmény (359 pont), az Állatorvostudományi Egyetem (333 pont) és az ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem (327-327 pont) előtt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
