449 pont a gépészmérnökin, és 424 az építészmérnökin - ezek voltak a legmagasabb ponthatárok a műszaki alapképzéseken

Az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gépészmérnöki képzések közül a Miskolci Egyetemen 449 pontot kellett szerezni a sikeres felvételihez, míg a Neumann János Egyetemen elég volt 203 pont is.

Az idei felvételin több mint 13 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki alapképzést. A legtöbben a gépészmérnök képzésre szerettek volna bejutni, amelyre összesen 2635 első helyes jelentkezés futott be.

Ponthatárok 2025

Mutatjuk, hogy egyes egyetemeken milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos mérnöki képzéseken:

1. gépészmérnöki: 2635 elsőhelyes jelentkező

  • BME-GPK: 340
  • DE-MK: 276
  • ME-GÉIK: 282
  • NYE: 282

legmagasabb ponthatár: ME-GÉIK (angol nyelven): 449

legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 203

 

2. villamosmérnöki: 1782 elsőhelyes jelentkező

  • OE-AMK: 282
  • PTE-MIK: 366
  • SZTE-TTIK: 352
  • BME-VIK: 358

legmagasabb ponthatár: OE- KVK: 380

legalacsonyabb ponthatár: DE-TTK: 240

 

3. építészmérnöki: 1223 elsőhelyes jelentkező

  • OE-YBL: 397
  • PTE-MIK:387
  • SZE-ÉÉKK:399

legmagasabb ponthatár: BME-ÉPK: 424

legalacsonyabb ponthatár: DE-MK: 310

 

4. járműmérnöki: 1161 elsőhelyes jelentkező

  • DE-MK: 283
  • ME-GÉIK: 285
  • NYE: 260
  • BME-KJK: 338

legmagasabb ponthatár: SZE-AHJK: 356

legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 259

 

5. mechatronikai mérnöki: 942 elsőhelyes jelentkező

  • DE-MK: 320
  • ME-GÉIK: 318
  • OE-BGK: 386

legmagasabb ponthatár: BME-GPK: 394

legalacsonyabb ponthatár: PE-MK: 241

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.