Az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gépészmérnöki képzések közül a Miskolci Egyetemen 449 pontot kellett szerezni a sikeres felvételihez, míg a Neumann János Egyetemen elég volt 203 pont is.
Az idei felvételin több mint 13 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki alapképzést. A legtöbben a gépészmérnök képzésre szerettek volna bejutni, amelyre összesen 2635 első helyes jelentkezés futott be.
Mutatjuk, hogy egyes egyetemeken milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos mérnöki képzéseken:
1. gépészmérnöki: 2635 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: ME-GÉIK (angol nyelven): 449
legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 203
2. villamosmérnöki: 1782 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: OE- KVK: 380
legalacsonyabb ponthatár: DE-TTK: 240
3. építészmérnöki: 1223 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: BME-ÉPK: 424
legalacsonyabb ponthatár: DE-MK: 310
4. járműmérnöki: 1161 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: SZE-AHJK: 356
legalacsonyabb ponthatár: NJE-GAMF: 259
5. mechatronikai mérnöki: 942 elsőhelyes jelentkező
legmagasabb ponthatár: BME-GPK: 394
legalacsonyabb ponthatár: PE-MK: 241
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
