10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni

A Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas gazdálkodási és menedzsment képzésére 500 ponttal lehetett bekerülni, de az ELTE jogászképzésre, a Károlin levelezőn pszichológiára és a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra is szinte földöntúli felvételi eredményre volt szükség.

Az idei év egyik meglepetése az volt, hogy a Dunaújvárosi Egyetemen állami ösztöndíjasként, levelezőn csak maximális, 500 pontos eredménnyel lehetett bejutni, ami azért nem kis teljesítmény a mostani pontszámítási szabályok szerint.

A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzések közül idén az ELTE jogászképzésére kellett a legtöbb, azaz 479 pont, de a Corvinus angol nyelvű, nemzetközi gazdálkodás képzésére állami ösztöndíjasként, nappali tagozatra is minimum 478 ponttal lehetett bekerülni.

De más egyetemeken is születettek extrém magas, 450 vagy efeletti ponthatárok

    1. Dunaújvárosi Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (levelező, állami): 500 pont
    2. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 482 pont
    3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogász (állami): 479 pont
    4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont
    5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (állami ösztöndíjas): 474 pont
    6. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 470 pont
    7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 469 pont
    8. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 455 pont
    9. Budapesti Corvinus Egyetem - alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelvű, állami): 455 pont
    10. Budapesti Corvinus Egyetem - filozófia, politika, gazdaság (angol nyelvű, állami): 450 pont

    Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.

     

      Hozzászólások

      A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

      A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

      Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

      A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

      A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

      A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.