Az ELTE-n húzták a legmagasabb pontot az osztatlan jogász szakok között

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2025-ös felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.

A legalacsonyabb ponthatár a Miskolci Egyetem van, ahova 402 ponttal be lehet kerülni az osztatlan jogász képzésre. Ezzel szemben az ELTE toronymagasan a legmagasabb ponthatárt húzta ezen a szakon, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem követ.

Ilyen ponthatárokat húztak az egyetemek az állami ösztöndíjas osztatlan jogász szakon:

DE-ÁJK: 434

ELTE-ÁJK: 479

KRE-ÁJK: 445

ME-ÁJK: 402

PPKE-JÁK: 469

PTE-ÁJK: 417

SZE-DFK: 420

SZTE-ÁJK: 438

Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.

A ponthatárhúzást itt tudjátok velünk együtt követni:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István