Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2025-ös felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.
A legalacsonyabb ponthatár a Miskolci Egyetem van, ahova 402 ponttal be lehet kerülni az osztatlan jogász képzésre. Ezzel szemben az ELTE toronymagasan a legmagasabb ponthatárt húzta ezen a szakon, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem követ.
Ilyen ponthatárokat húztak az egyetemek az állami ösztöndíjas osztatlan jogász szakon:
DE-ÁJK: 434
ELTE-ÁJK: 479
KRE-ÁJK: 445
ME-ÁJK: 402
PPKE-JÁK: 469
PTE-ÁJK: 417
SZE-DFK: 420
SZTE-ÁJK: 438
Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.
A ponthatárhúzást itt tudjátok velünk együtt követni:
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
