Van, ahova 424 pont kellett a bejutáshoz: mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BME népszerű képzésein

A legnépszerűbb képzések közül a gazdálkodás és menedzsment szakon húzták a legmagasabb ponthatárt. Ahogyan tavaly, idén is több mint 400 pont kellett oda a sikeres felvételihez. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BME népszerű alapszakjain.

Jelentősen magasabb lett a BME szakjai többségén a felvételi ponthatár, mint egy évvel korábban. Azonban a felvettek pontszáma is magasabb, mint 2024-ban – csupán néhány szak akad, ahol ez nem igaz. Az átlagpontszám a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 fölötti átlag sem.

2025-es felvételi ponthatárok

Gazdálkodás és menedzsmenten 418 pontnál húzták a határt, de az építészmérnöknek jelentkezőknek még ennél is magasabb - 424 pontot - kellett megugraniuk.

Ilyen ponthatárokat húztak a BME-n:

  • építőmérnök: 345 pont
  • mechatronikai mérnök: 394 pont
  • építészmérnök: 424 pont
  • vegyészmérnök: 372 pont
  • mérnökinformatikus: 355 pont
  • járműmérnök: 338 pont
  • fizikus-mérnök (angol nyelven): 390 pont
  • gazdálkodás és menedzsment: 418 pont

     

     

    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Felsőoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

    Közoktatás
    Pukli István