Így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb gazdasági alapképzéseken a 2025-ös felvételin

Nemzetközi gazdálkodásra a Corvinuson 478 pont kellett a sikeres felvételihez, de szerencsére máshol akadtak ennél alacsonyabb ponthatárok is.

Az elsőhelyes jelentkezések alapján a legnépszerűbb képzés idén is a gazdálkodási és menedzsment volt: Összesen 18 885 jelentkezőből 4484-en választották valamelyik egyetemen ezt a képzést az első helyen.

Ponthatárok 2025

A felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok egyes szakokon és egyetemeken:

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 400
  • BME: 418
  • Corvinus: 443
  • DE: 407

kereskedelem és marketing

  • BGE: 400
  • EKKE: 400
  • ELTE: 419
  • OE: 423

nemzetközi gazdálkodás:

  • Corvinus: 478
  • ELTE: 433
  • DE: 416
  • BME: 431

pénzügy és számvitel

  • BGE: 401
  • BME: 438
  • DE: 402
  • NJE: 434

turizmus-vendéglátás

  • SZTE: 394
  • PTE: 379
  • NYE: 384
  • ELTE: 391

emberi erőforrások

  • BGE: 400
  • EKKE: 393
  • MATE: 366
  • ME: 392

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.