Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Vagy nem jelentkezett senki, vagy pedig ha jelentkezett is, nem volt elég a teljesítménye a bekerüléshez.
Nem meglepő, hogy bár évről évre meghirdetik őket, olyan ritka nyelvekkel párosított tanári szakok, mint például a bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv tanára történelemmel, fizikával, vagy tulajdjonképpen bármilyen más szakpárral megfelelő számú jelentkező hiányában idén sem indul el az ország legnagyobb pedagógusképző egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
A ritka nyelvek mellett azonban számos olyan szakpár sem tudott idén (vagy idén sem) elindulni, amikre egyébként nagy szükség lenne.
Ilyen például a(z) az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos
Hiába tehát a béremelés, továbbra sem akar senki sem például kémia-fizika szakos tanárnak tanulni az ELTÉ-n, helyette feltehetően valamilyen jobban fizető műszaki területet választottak azok, akik a középiskola alatt jók voltak ebből a két tantárgyból.
Ezt az is alátámasztja, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint idén a műszaki és informatikai szakokra vették fel a legtöbb jelentkezőt (20 890-et), amit a gazdasági képzésekek követnek 19 494 felvett új hallgatóval, majd a pedagógusképzések 14 887 gólyával. Ebbe beletartoznak többek között a gyógypedagógusok, csecsemő és kisgyermeknevelők, tanítók, óvodapedagógusok is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.