Jelentősen csökkent az állami ösztöndíjas pedagógusképzések száma a pótfelvételin a tavalyihoz képest

Az idei pótfelvételin drasztikusan szűkült azoknak a pedagógusképzéseknek a köre, amelyek állami ösztöndíjas formában érhetők el. Az óvodapedagógusnak jelentkezők mindössze a német nemzetiségi óvodapedagógus képzésen tanulhatnak térítésmentesen.

Míg 2024-ben például az ELTE és a Károli Gáspár Református Egyetem is kínált állami ösztöndíjas helyeket a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakra, addig idén ez a lehetőség már csak az ELTE-n érhető el – ott is kizárólag önköltséges formában.

Tavalyhoz képest mintegy 36 százalékkal kevesebb az állami ösztöndíjas képzés a pótfelvételin

Az óvodapedagógus képzések közül csak a „nemzetiségi óvodapedagógus (német)” szak maradt meg állami finanszírozással, ezt a következő egyetemek hirdették meg:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Esztergom)
  • Pécsi Tudományegyetem (Szekszárd)

A hagyományos, általános óvodapedagógus képzések kizárólag önköltséges formában érhetők el.

Hasonló a helyzet a tanító alapképzéssel is: állami ösztöndíjas formában csak a „nemzetiségi tanító (német)” szak található meg, amelyet két intézmény kínál:

  • Pécsi Tudományegyetem (Szekszárd)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Esztergom)
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.