Jelentősen csökkent az állami ösztöndíjas pedagógusképzések száma a pótfelvételin a tavalyihoz képest

Az idei pótfelvételin drasztikusan szűkült azoknak a pedagógusképzéseknek a köre, amelyek állami ösztöndíjas formában érhetők el. Az óvodapedagógusnak jelentkezők mindössze a német nemzetiségi óvodapedagógus képzésen tanulhatnak térítésmentesen.

Míg 2024-ben például az ELTE és a Károli Gáspár Református Egyetem is kínált állami ösztöndíjas helyeket a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakra, addig idén ez a lehetőség már csak az ELTE-n érhető el – ott is kizárólag önköltséges formában.

Tavalyhoz képest mintegy 36 százalékkal kevesebb az állami ösztöndíjas képzés a pótfelvételin

Az óvodapedagógus képzések közül csak a „nemzetiségi óvodapedagógus (német)” szak maradt meg állami finanszírozással, ezt a következő egyetemek hirdették meg:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Esztergom)
  • Pécsi Tudományegyetem (Szekszárd)

A hagyományos, általános óvodapedagógus képzések kizárólag önköltséges formában érhetők el.

Hasonló a helyzet a tanító alapképzéssel is: állami ösztöndíjas formában csak a „nemzetiségi tanító (német)” szak található meg, amelyet két intézmény kínál:

  • Pécsi Tudományegyetem (Szekszárd)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Esztergom)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.