Ilyen pontokkal lehetett bejutni az óvodapedagógus képzésekre a 2025-ös felvételin

Idén sem tartoztak a kiemelkedően magas pontok kategóriájába.

  • Rodler Lili
Ponthatárok 2025

 

Idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Ebből óvodapedagógus képzésre nappali tagozaton, első helyen (magyar nyelven) összesen 1120 fő jelentkezett, összesen pedig 4037 fő jelentkezését számolta a Felvi.

Ahogyan már tavaly, úgy idén sincs általános felvételi ponthatár. Korábban ugyanis 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- és osztatlan képzésekre, mostantól viszont az egyetemek maguk dönthetnek a minimális elvárásokról.

Hogy tavaly, hogy alakultak a ponthatárok az óvodapedagógus képzéseken, azt ide kattintva érhetitek el.

Itt pedig az idei ponthatárokat láthatjátok:

  • AVKF: 204
  • DE-GYGYK: 200
  • EJF: 248
  • EKKE-PK: 300
  • ELTE-BDPK: 204
  • ELTE-TÓK: 348
  • GFE-PK: 200
  • KRE-PK (Budapest): 298
  • KRE-PK (Kecskemét): 244
  • MATE-PEDAGOGY: 263
  • NYE: 293
  • PE-HTK: 282
  • PPKE-BTK (Esztergom): 240
  • PTE-KPVK (Pécs): 230
  • PTE-KPVK: 228
  • SOE-BPK: 271
  • SZTE-JGYPK: 261
  • THE: 207

Itt pedig a 2025-ös felvételi összes ponthatárát érhetitek el:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.