Az ügyintézési időszak vége előtt jó, ha ezt felelevenítitek, amikor a pontjaitokat számolgatjátok.
A 2024-ben megújult felvételi rendszer és pontszámítás nem kis fejtörést okozott a felvételizőknek és idén is sok kérdés merülhet fel. Például, hogy miért nem kapjátok meg a plusz 50 pontot egy emelt szintű érettségi miatt az intézményi pontok között.
Tavaly nem kis fennakadást okozott az, hogy az 500 kapható pontból 100-at az intézmények bírálnak el, és ezeket nekik is kellett jóváhagyni a rendszerbe való felkerülés során. De ezen kívül is akadtak gondok, amikkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Tavaly nem kevés gond volt az E-felvételi pontszámítási rendszerével
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Alapvetően a 2025-ös felvételi során is ugyanúgy oszlanak el a kapható pontok, mint tavaly:
Nem vagy biztos abban, hogy jól számolják a pontjaidat? Itt érheted el a Felvi ügyfélszolgálatát
Mutatjuk, hogy mi alapján működik a pontszámítási rendszer
Így számítják a 200 pontot a középiskolai eredményekből:
A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:
Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban, hogy a választott szakotokra mi a kedvező.
A középiskolai eredmények számításánál veszik figyelembe az érettségi eredményetek átlagát is függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 78 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 78 százalékos emelt szintű.
Így áll össze a 200 pont az érettségi eredményből:
Idén is az egyetemek dönthették el, hogy melyik két tárgy az, aminek az eredményét figyelembe veszik az eljárás során. Valamint azt is ők szabták meg, hogy milyen szintű érettségit kérnek. Ennek megfelelően pedig különbséget lehet felfedezni az emelt és a középszintű érettségiért kapott pontoknál is.
Például egy 78 százalékos középszintű érettségiért már nem 78 pontot kap a felvételiző diák, hanem mindössze 52-t, a 100 százalékos középszintű érettségi vizsga pedig maximum 67 pontot érhet. Ezzel szemben az emelt szintű érettségin a 78 százalékot továbbra is 78 ponttá váltják át, a 100 százalék pedig 100 pontot ér.
Itt láthatjátok pontosan, hogy ez hogyan is áll össze: Hogyan számolják a középszintű érettségi százalékokból a felvételi pontokat?
A 100 intézményi pontot pedig ilyen jogcímeken kaphattok:
Az egyetemek mind maguk dönthették el, hogy mire adnak pluszpontot. Ez pedig karonként és szakonként is változó. Mindenképp nézzetek utána, hogy az összes általatok választott szakon a lehető legjobb opciót adtátok meg a rendszernek, amiből a többletpontjaitokat számolhatják. Ezt az E-felvételi oldalán a dokumentumok fül alatt tudjátok megnézni, a választott képzésekre bontva.
Többletpontot kaphattok például:
De egyes egyetemeknél a hitélet is pluszpontot ér, illetve, ha az adott egyetem által szervezett nyíltnapon részt vettetek.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
