Tavaly nem kevés gond volt az E-felvételi pontszámítási rendszerével

Idén vajon másként lesz?

  • Rodler Lili

A tavalyi felvételi során rengetegen jelezték, hogy valamilyen probléma merült fel a Felvi pontszámítási rendszerében. Egyeseknek nem voltak elszámolva az E-felvételi felületén az intézményi pontok, dokumentumok törlődtek, nem vették figyelembe a középiskolai bizonyítványok egy részét vagy egészét. Bár a Felvi.hu és az Oktatási Hivata akkor is, és most is jelezte, hogy az ügyintézési időszak lejárta után egészen a ponthatárhúzás napjáig alakulhatnak a felvételizők pontjai, 2024-ben sokaknak még akkor sem a helyes eredményt írta ki a felület.

Egy nap és lezárul a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszaka – itt van minden, amit tudnotok kell

Mivel a pontszámítási rendszert a tavalyi felvételi során alakították át, így valahol borítékolva volt, hogy porszem fog kerülni a gépezetbe. A megújjult rendszerben a felsőoktatási intézményeknek nagyobb szabadságot adtak, és a 100 adható intézményi pontban maguk határozhatták meg, hogy mire adnak a jelentkezőknek pluszpontot.

Rengetegen jelezték számunkra a ponthatárhúzás előtti héten, hogy nem számítja az E-felvételi rendszere helyesen a középiskolai eredményeikből származó pontokat, nem dolgozták fel a feltöltött érettségi tanúsítványt, vagy nem a számukra legjobb konstrukióban számolja a rendszer a pontokat. Akik jelezték az Oktatási Hivatal felé a problémát, akkor azt a választ kapták, hogy az egyetemek még nem számolták el jól az általuk adható pontokat, vagy közölték, hogy legyenek türelemmel. Az utolsó időszakban pedig a megkeresésekre már nem is reagáltak semmit.

A problémák a ponthatárhúzás után sem oldódtak meg egyhamar, ugyanis sokan a félreszámolt pontok miatt nem arra a szakra jutottak be, ahova hivatalosan kellett volna, vagy egyáltalán nem jutottak be sehová. A hibát elismerte az Oktatási Hivatal és augusztus 1-től kezdve 15 napot kaptak az érintettek, hogy jogorvoslattal éljenek.

Felmerül a kérdés, hogy ilyen idén megtörténhet-e?

Mivel a rendszer a tavalyi történések után "bejáratottnak" mondható, így sokkal felkészültebbnek kellene lenniük az ilyen jellegű hibák elhárításával kapcsolatban. De természetesen a félelem valamilyen szinten indokolt.

Jelenleg a legtöbbet felmerülő kérdés az Érettségi2025 Facebook-csoportban az az, hogy miért mutat a rendszer sokaknak még mindig 0 pontot a választott szakok mellett.

Ahogy azt már említettük, hivatalosan a pontok egészen július 23-ig, a ponthatárhúzásig alakulhatnak. A rendszer lassúsága miatt pedig előfordulhat, hogy egyeseknél csak az ügyintézési időszak lejárta után fog bármilyen pontot kijelezni a rendszer. De természetesen ha július 9-e után, huzamosabb ideig 0-án áll a mutató, akkor érdemes felkeresni a Felvi ügyfélszolgálatát. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk:

Nem vagy biztos abban, hogy jól számolják a pontjaidat? Itt érheted el a Felvi ügyfélszolgálatát

Ha esetleg az ügyintézési időszak lejárta után észlelnétek valamilyen furcsa hibát, vagy nem rendeződnek a pontszámítással kapcsolatos problémáitok, akkor írjatok nekünk az [email protected] e-mail címre és foglalkozunk majd a témával.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu