A nap kérdése: baj, ha rossz pontszámot látok a Felvi rendszerében?

Fontos kérdésre válaszolunk.

A héten véget érnek hivatalosan is az érettségik. Azoknak, akik már túlestek a szóbelin és megkapták a bizonyítványukat, már megjelenhetnek a pontszámaik a Felvin.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Ha még nulla pontot mutat a rendszer, az sem jelent feltétlen gondot. Ez nagy eséllyel csak azt jelzi, hogy a felvételi központ még nem dolgozta fel az érettségi eredményeket. A pontszámok kiszámításához szükség van minden releváns adat beérkezésére – ha ezek közül akár egy is hiányzik, a rendszer nem tud végleges pontszámot megjeleníteni. Nincs ok aggodalomra: az adatok folyamatosan frissülnek, és a pontszámok hamarosan meg fognak jelenni.

Ha már valamelyik megjelölt szakon láthatóak a pontjaitok, de ti többet számoltatok például az Eduline kalkulátorával, valószínűleg akkor sincsen baj. Az intézményi pontokat maguk az egyetemek dolgozzák fel, így könnyen előfordulhat, hogy az egyik helyen már előrébb tartanak az adminisztrációval, míg máshol hátrébb, így könnyedén előfordulhat, hogy a pontjaitokhoz nem adták hozzá még ezeket a pontokat.

Legyetek türelmesek, július 23-ig ez változni fog.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.