Egyetemi felvételi 2025: elmagyarázzuk egyszerűen, hogyan számolják a pontokat

Keresztféléves képzésen gondolkodtok vagy végzősök vagytok és majd csak tavasszal jelentkeznétek egyetemre? Összegyűjtöttünk mindent, amit a 2025-ös felvételi pontszámításról tudnotok kell.

Az egyetemi felvételin 2025-ben is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis:
  • Középiskolai eredmények: 200 pont
  • Érettségi eredmények: 200 pont
  • Intézményi pontok (korábban többletpontok): 100 pont

Fontos, hogy 2025-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai eredményeitek egy kicsit gyengébben sikerültek. Ha pedig technikumban vagytok végzősök, és a szakmai vizsgátok legalább négyes lesz és szakirányban tanulnátok tovább, akkor lehetőségetek van arra, hogy ennek a négyszeresét vegyék figyelembe.

Továbbra is a felvételi eljárás során mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Arra is készüljetek, hogy mivel az egyetemek több mindenben saját hatáskörben döntenek, ezért ha például 3 különböző helyre jelentkeztek, akkor 3 különböző pontotok lesz. Ha szeretnétek kiszámolni a pontjaitokat, akkor segítségetekre lesz az Eduline pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.

Középiskolai eredmények számítása 2025 – 200 pont

A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom)

Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban.

A középiskolai eredmények számításánál veszik figyelembe az érettségi eredményetek átlagát is függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 78 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 78 százalékos emelt szintű.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Érettségi eredmények számítása 2025 – 200 pont

A 2025-ben is az egyetemek maguk dönthetik el, hogy melyik két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ráadásul meghatározhatják azt is, milyen tantárgyat fogadnak el ötödiknek.

Annyi azonban biztos, hogy itt már számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.

Intézményi pontok számítása 2025 – 100 pont

Az egyetemek maguk dönthetik el azt is, hogy mire mennyi pluszpontot adnak. Többletpontot kaphattok például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az esélyegyenlőségért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért.

Ezeken kívül az egyetemek pluszpontokkal jutalmazhatják többek között a munkatapasztalatot és a kompetenciatesztek eredményeit, de a katolikus hittant, a helyi középiskolai érettségit vagy az MCC-s képzéseket is. Erről bővebb információt mindig az adott szak felvételi tájékoztatójában találtok.

A keresztféléves felvételivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.