Kezdődik a keresztféléves felvételi: itt van minden, amit tudni érdemes róla

Elindult a keresztféléves felvételi, már jelentkezhettek a februárban induló felsőoktatási képzésekre. Ennek kapcsán összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Jelentkezés menete

A felsőoktatási felvételi eljárásban kizárólag elektronikus úton adhatjátok le a jelentkezéseteket, amit az E-felvételi rendszerén keresztül tudjátok megtenni.

A rendszerbe ügyfélkapus azonosítást követően léphettek be, amihez nem szükséges regisztrálnotok a Felvi.hu oldalára. Az ügyfélkapus regisztráció menetéről ebben a cikkünkben olvashattok.

A sikeres belépést követően az első alkalommal jóvá kell hagynotok a felhasználási feltételeket és megadni az e-mail címetek. Ez azért szükséges, hogy ki tudják nektek küldeni az E-felvételi használatához szükséges biztonsági kódot.

A kód megérkezése után már használható is a rendszer. A biztonsági kódot fontos megőrizni, mert arra a későbbi belépéseknél is szükség lesz – hívja fel rá a figyelmet a Felvi.

Az adatok megadása és a választott szakok megjelölése után a jelentkezés végül a hitelesítéssel zárul.

Az E-felvételi nemcsak a jelentkezéshez, hanem az azt követő ügyintézésben is jól fog még jönni, ugyanis ezen keresztül intézhetitek majd később a dokumentumfeltöltést, valamint a sorrend és az adatmódosítást is.

Ezekre a dokumentumokra lesz szükségetek

Az új felvételi szabály szerint 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a felvételiző hallgatókat. Ezért mindig az általatok kiválasztott egyetemek oldalán érdemes arról tájékozódnotok, hogy mire kaphattok intézményi pontot.

A felvételi során pluszpontot kaphattok

  • a nyelvtudás igazolásáért,
  • a tanulmányi és művészeti versenyeredmények igazolásáért,
  • a sporteredmény igazolásáért,
  • a hátrányos helyzet igazolásáért,
  • a gyermekgondozás igazolásáért,
  • és az önkéntes katonai szolgálat igazolásáért.

Olyan egyetem is van, ahol bizonyos szakokon pontokat ér a hasonló területen szerzett munkatapasztalat vagy az egyetem által szervezett felvételi előkészítőn való részvétel is.

Érdemes tudnotok, hogy a 2006. után szerzett nyelvvizsgákat és érettségi bizonyítványt nem kell feltöltenetek, hiszen azokat az E-felvételi rendszere képes kinyerni a központi rendszerből.

Azonban az alábbi dokumentumokat kötelező feltöltenetek (ha rendelkeztek velük):

  • 2006. január 1. előtt Magyarországon szerzett érettségi bizonyítvány,
  • külföldön vagy Magyarországon működő külföldi rendszerben szerzett érettségi bizonyítvány,
  • 2005-ben szerzett érettségi tanúsítvány,
  • 2006. február 1. előtt szerzett magyar felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél,
  • külföldi felsőfokú oklevél,
  • felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolás (banki átutalás esetén),
  • érettségi vizsgatárgy-megfeleltetési kérelem.

A már meglévő dokumentumokat - a jelentkezéssel együtt – november 15-ig kell benyújtani az E-felvételiben. Később dokumentumpótlásra is lesz lehetőségetek, amely során olyan dokumentumokat, bizonyítványokat, versenyeredményekről szóló igazolásokat tölthettek fel az elektronikus felvételi rendszerébe, amiket a jelentkezés határideje óta szereztetek és többletpontokat érnek, vagy a pontszámításhoz nélkülözhetetlenek.

Hány szakot lehet megjelölni?

Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan a keresztféléves felvételin is legfeljebb három képzési helyet lehet díjmentesen megjelölni. Ha ugyanazon egyetem ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzését is megjelölitek, az egy jelentkezésnek számít.

Ezen felül még plusz három helyet jelölhettek meg, amiért azonban már fizetnetek kell.

Amennyiben az intézmények egészségügyi és pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek. Ezeknek az árait az aktuális képzési információknál tüntetik fel.

Ekkor érkeznek a ponthatárok

A keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan január 23-án hirdetik ki.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.