Kezdődik a keresztféléves felvételi: itt van minden, amit tudni érdemes róla

Elindult a keresztféléves felvételi, már jelentkezhettek a februárban induló felsőoktatási képzésekre. Ennek kapcsán összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Jelentkezés menete

A felsőoktatási felvételi eljárásban kizárólag elektronikus úton adhatjátok le a jelentkezéseteket, amit az E-felvételi rendszerén keresztül tudjátok megtenni.

A rendszerbe ügyfélkapus azonosítást követően léphettek be, amihez nem szükséges regisztrálnotok a Felvi.hu oldalára. Az ügyfélkapus regisztráció menetéről ebben a cikkünkben olvashattok.

A sikeres belépést követően az első alkalommal jóvá kell hagynotok a felhasználási feltételeket és megadni az e-mail címetek. Ez azért szükséges, hogy ki tudják nektek küldeni az E-felvételi használatához szükséges biztonsági kódot.

A kód megérkezése után már használható is a rendszer. A biztonsági kódot fontos megőrizni, mert arra a későbbi belépéseknél is szükség lesz – hívja fel rá a figyelmet a Felvi.

Az adatok megadása és a választott szakok megjelölése után a jelentkezés végül a hitelesítéssel zárul.

Az E-felvételi nemcsak a jelentkezéshez, hanem az azt követő ügyintézésben is jól fog még jönni, ugyanis ezen keresztül intézhetitek majd később a dokumentumfeltöltést, valamint a sorrend és az adatmódosítást is.

Ezekre a dokumentumokra lesz szükségetek

Az új felvételi szabály szerint 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a felvételiző hallgatókat. Ezért mindig az általatok kiválasztott egyetemek oldalán érdemes arról tájékozódnotok, hogy mire kaphattok intézményi pontot.

A felvételi során pluszpontot kaphattok

  • a nyelvtudás igazolásáért,
  • a tanulmányi és művészeti versenyeredmények igazolásáért,
  • a sporteredmény igazolásáért,
  • a hátrányos helyzet igazolásáért,
  • a gyermekgondozás igazolásáért,
  • és az önkéntes katonai szolgálat igazolásáért.

Olyan egyetem is van, ahol bizonyos szakokon pontokat ér a hasonló területen szerzett munkatapasztalat vagy az egyetem által szervezett felvételi előkészítőn való részvétel is.

Érdemes tudnotok, hogy a 2006. után szerzett nyelvvizsgákat és érettségi bizonyítványt nem kell feltöltenetek, hiszen azokat az E-felvételi rendszere képes kinyerni a központi rendszerből.

Azonban az alábbi dokumentumokat kötelező feltöltenetek (ha rendelkeztek velük):

  • 2006. január 1. előtt Magyarországon szerzett érettségi bizonyítvány,
  • külföldön vagy Magyarországon működő külföldi rendszerben szerzett érettségi bizonyítvány,
  • 2005-ben szerzett érettségi tanúsítvány,
  • 2006. február 1. előtt szerzett magyar felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél,
  • külföldi felsőfokú oklevél,
  • felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolás (banki átutalás esetén),
  • érettségi vizsgatárgy-megfeleltetési kérelem.

A már meglévő dokumentumokat - a jelentkezéssel együtt – november 15-ig kell benyújtani az E-felvételiben. Később dokumentumpótlásra is lesz lehetőségetek, amely során olyan dokumentumokat, bizonyítványokat, versenyeredményekről szóló igazolásokat tölthettek fel az elektronikus felvételi rendszerébe, amiket a jelentkezés határideje óta szereztetek és többletpontokat érnek, vagy a pontszámításhoz nélkülözhetetlenek.

Hány szakot lehet megjelölni?

Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan a keresztféléves felvételin is legfeljebb három képzési helyet lehet díjmentesen megjelölni. Ha ugyanazon egyetem ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzését is megjelölitek, az egy jelentkezésnek számít.

Ezen felül még plusz három helyet jelölhettek meg, amiért azonban már fizetnetek kell.

Amennyiben az intézmények egészségügyi és pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek. Ezeknek az árait az aktuális képzési információknál tüntetik fel.

Ekkor érkeznek a ponthatárok

A keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan január 23-án hirdetik ki.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.