Egyetem mellé diákhitel? Sok esetben ez lehet a megoldás

A felsőoktatási tanulmányok megkezdése gyakran együtt jár az önálló élet elindításával is. Önköltséges és államilag finanszírozott képzés mellett is előfordulhatnak nagyobb kiadások. Szerencsére ezekre a helyzetekre is van megoldás.

A diákhitel több szempontból is hasznos lehet az egyetemisták számára, különösen akkor, ha a hallgató önállóan finanszírozza tanulmányait és az ezzel kapcsolatos kiadásait.

A magyar egyetemeken az önköltséges hallgatók számára a tandíjak intézménytől és szaktól függően változnak. A legtöbb alapképzésért 270 000 és 500 000 forint közötti összeget kérnek el félévente. A mesterképzéseken a féléves tandíjak átlagosan 300 000 és 375 000 forint között alakulnak. Bizonyos szakok pedig, mint az orvosi vagy a repülőmérnöki, akár több millió forintba is kerülhetnek félévente.

Sokan nem tudják saját zsebből kifizetni a továbbtanulást, de van, akinek lakhatásra, vagy például az egyetemhez szükséges eszközök beszerzéséhez lenne szüksége támogatásra. Minderre megoldást nyújthat a diákhitel felvétele, ami két opciót is kínál az egyetemi hallgatók számára.

Milyen opciók közül lehet választani?

A Diákhitel1 (DH1) egy olyan szabad felhasználású hitelkonstrukció, amelyet a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók vehetnek igénybe. Az összeg felhasználható bármire, például lakhatásra, mindennapi kiadásokra, tanulmányi költségekre, könyvekre vagy technikai eszközökre, mint például laptopra vagy telefonra.

A DH1-nél a maximálisan felvehető összeg szemeszterenként 750 000 forint, amelyet havi részletekben (15 000–150 000 forint/hó) vagy egy összegben is lehet kérni. A hitel kamatozása jelenleg évi 7,99%, amely kedvezőbb, mint a legtöbb piaci személyi kölcsöné, és a hallgatói jogviszony megszűnését követően kell csak elkezdeni törleszteni.

2024. december 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány 2025. június 30-ig meghosszabbította a szabad felhasználású diákhitelre vonatkozó kamatstoppot, így a kamat mértéke az idei év első felében is 7,99 százalék marad.

Ezt azok vehetik igénybe, akik aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek valamelyik magyar felsőoktatási intézményben, magyar állampolgárok, és a 45. életévüket még nem töltötték be. Ezen felül a jogosultak körébe tartoznak a Magyarországon menekültként elismert személyek és a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők is. Fontos továbbá, hogy a jelentkezőknek bejelentett magyarországi lakcímmel kell rendelkezniük.

A Diákhitel1 mellett választható a Diákhitel2 (DH2) is, amely kifejezetten az önköltséges hallgatók számára nyújt lehetőséget a tandíj rendezésére. Az előbbivel ellentétben ez kötött felhasználású hitelkonstrukció, amely kizárólag a tanulmányi költség fedezésére fordítható. Az összeg ebben az esetben közvetlenül az adott felsőoktatási intézményhez kerül átutalásra, így a megigénylés után a hallgatónak nincs további teendője vele.

A DH2 esetében nincs maximális hitelösszeg, tehát a képzés teljes díját fel lehet venni, függetlenül annak mértékétől. Ennek igénylési feltételei meglehetősen egyszerűek: szükséges hozzá érvényes magyar állampolgárság, aktív hallgatói jogviszony, valamint érvényes személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya és saját névre szóló bankszámla. A hitel azoknak az egyetemistáknak érhető el, akik még nem töltötték be a 45. életévüket, és magyarországi lakcímmel rendelkeznek. A DH2 továbbá kamatmentes, tehát a hallgatóknak csak annyit kell a későbbiekben visszafizetniük, amennyit felvettek, rejtett költségek nélkül.

Hitel igénylése egyszerűen

A diákhitel igénylésére a hallgatók számára az egyetemi tanulmányaik során folyamatosan van lehetőség. Mindkét hitelopció esetében az igénylés online és személyesen is lebonyolítható. Az online igénylés első lépése a Neptun rendszerén keresztül történő bejelentkezés. Ott az Ügyintézés menüpontban megtalálható a Diákhitel igénylése opció, amelyet kiválasztva elindítható a folyamat. A Neptun mellett a Diákhitel Direkt felületén is van lehetőség a hiteligénylésre.

Személyesen a Diákhitel Központ ügyfélszolgálatán is benyújtható a kérelem. Ebben az esetben az igényléshez szükség lesz személyazonosító okmányra, lakcímkártyára, adókártyára, valamint a hallgatói azonosítóra.

A DH1 esetében az igényelt összeget csak bizonyos bankoknál nyitott „diákhitelszámlára” folyósítják. A szabályozások értelmében a hallgatóknak az OTP Bank, az Erste Bank, az MBH Bank és a Gránit Bank közül kell választaniuk, ha ezt a fajta diákhitelt szeretnék felvenni. Azok, akik a DH2 mellett döntenek, számukra nem kötelező új számlát nyitni, a már meglévő bankjuknál is maradhatnak.

A Diákhitel Központ az igénylést követően ellenőrzi a hallgató jogviszonyának fennállását az oktatási intézménynél. Ez az őszi szemeszter esetén szeptember 1-je után, a tavaszi szemeszternél február 1-je után történik. Ha a jogviszony érvényes, az igénylést követően a hitel folyósításra kerül a kiválasztott kedvezményes Diákhitel számlára, amelyet a hallgató által megadott pénzintézet vezet.

Az igénylés folyamata jellemzően néhány hét alatt lezajlik, és a sikeres elbírálás esetén a hallgató hozzáfér a kért hitelösszeghez, amellyel a tanulmányai finanszírozását könnyítheti meg.

Támogatás a családoknak

A Diákhitel kedvezményt biztosít a családosok számára. Ha a női hitelfelvevők 30 éves koruk előtt, a felsőoktatási tanulmányaik alatt vagy azokat követően két éven belül gyereket vállalnak, a fennálló hiteltartozásukat a Diákhitel Központ akár teljes egészében elengedi. Ez a kedvezmény nemcsak vér szerinti, hanem örökbefogadott gyerekek esetében is érvényesíthető, feltéve, hogy az igénylő a szükséges igazolásokat benyújtja. További kedvezményként, a második gyerek születésekor a fennálló tartozás felét engedik el, míg a harmadik gyerek esetében a teljes fennmaradó tartozás törlésre kerül.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.