A felsőoktatási tanulmányok megkezdése gyakran együtt jár az önálló élet elindításával is. Önköltséges és államilag finanszírozott képzés mellett is előfordulhatnak nagyobb kiadások. Szerencsére ezekre a helyzetekre is van megoldás.
A diákhitel több szempontból is hasznos lehet az egyetemisták számára, különösen akkor, ha a hallgató önállóan finanszírozza tanulmányait és az ezzel kapcsolatos kiadásait.
A magyar egyetemeken az önköltséges hallgatók számára a tandíjak intézménytől és szaktól függően változnak. A legtöbb alapképzésért 270 000 és 500 000 forint közötti összeget kérnek el félévente. A mesterképzéseken a féléves tandíjak átlagosan 300 000 és 375 000 forint között alakulnak. Bizonyos szakok pedig, mint az orvosi vagy a repülőmérnöki, akár több millió forintba is kerülhetnek félévente.
Sokan nem tudják saját zsebből kifizetni a továbbtanulást, de van, akinek lakhatásra, vagy például az egyetemhez szükséges eszközök beszerzéséhez lenne szüksége támogatásra. Minderre megoldást nyújthat a diákhitel felvétele, ami két opciót is kínál az egyetemi hallgatók számára.
Milyen opciók közül lehet választani?
A Diákhitel1 (DH1) egy olyan szabad felhasználású hitelkonstrukció, amelyet a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók vehetnek igénybe. Az összeg felhasználható bármire, például lakhatásra, mindennapi kiadásokra, tanulmányi költségekre, könyvekre vagy technikai eszközökre, mint például laptopra vagy telefonra.
A DH1-nél a maximálisan felvehető összeg szemeszterenként 750 000 forint, amelyet havi részletekben (15 000–150 000 forint/hó) vagy egy összegben is lehet kérni. A hitel kamatozása jelenleg évi 7,99%, amely kedvezőbb, mint a legtöbb piaci személyi kölcsöné, és a hallgatói jogviszony megszűnését követően kell csak elkezdeni törleszteni.
2024. december 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány 2025. június 30-ig meghosszabbította a szabad felhasználású diákhitelre vonatkozó kamatstoppot, így a kamat mértéke az idei év első felében is 7,99 százalék marad.
Ezt azok vehetik igénybe, akik aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek valamelyik magyar felsőoktatási intézményben, magyar állampolgárok, és a 45. életévüket még nem töltötték be. Ezen felül a jogosultak körébe tartoznak a Magyarországon menekültként elismert személyek és a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők is. Fontos továbbá, hogy a jelentkezőknek bejelentett magyarországi lakcímmel kell rendelkezniük.
A Diákhitel1 mellett választható a Diákhitel2 (DH2) is, amely kifejezetten az önköltséges hallgatók számára nyújt lehetőséget a tandíj rendezésére. Az előbbivel ellentétben ez kötött felhasználású hitelkonstrukció, amely kizárólag a tanulmányi költség fedezésére fordítható. Az összeg ebben az esetben közvetlenül az adott felsőoktatási intézményhez kerül átutalásra, így a megigénylés után a hallgatónak nincs további teendője vele.
A DH2 esetében nincs maximális hitelösszeg, tehát a képzés teljes díját fel lehet venni, függetlenül annak mértékétől. Ennek igénylési feltételei meglehetősen egyszerűek: szükséges hozzá érvényes magyar állampolgárság, aktív hallgatói jogviszony, valamint érvényes személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya és saját névre szóló bankszámla. A hitel azoknak az egyetemistáknak érhető el, akik még nem töltötték be a 45. életévüket, és magyarországi lakcímmel rendelkeznek. A DH2 továbbá kamatmentes, tehát a hallgatóknak csak annyit kell a későbbiekben visszafizetniük, amennyit felvettek, rejtett költségek nélkül.
Hitel igénylése egyszerűen
A diákhitel igénylésére a hallgatók számára az egyetemi tanulmányaik során folyamatosan van lehetőség. Mindkét hitelopció esetében az igénylés online és személyesen is lebonyolítható. Az online igénylés első lépése a Neptun rendszerén keresztül történő bejelentkezés. Ott az Ügyintézés menüpontban megtalálható a Diákhitel igénylése opció, amelyet kiválasztva elindítható a folyamat. A Neptun mellett a Diákhitel Direkt felületén is van lehetőség a hiteligénylésre.
Személyesen a Diákhitel Központ ügyfélszolgálatán is benyújtható a kérelem. Ebben az esetben az igényléshez szükség lesz személyazonosító okmányra, lakcímkártyára, adókártyára, valamint a hallgatói azonosítóra.
A DH1 esetében az igényelt összeget csak bizonyos bankoknál nyitott „diákhitelszámlára” folyósítják. A szabályozások értelmében a hallgatóknak az OTP Bank, az Erste Bank, az MBH Bank és a Gránit Bank közül kell választaniuk, ha ezt a fajta diákhitelt szeretnék felvenni. Azok, akik a DH2 mellett döntenek, számukra nem kötelező új számlát nyitni, a már meglévő bankjuknál is maradhatnak.
A Diákhitel Központ az igénylést követően ellenőrzi a hallgató jogviszonyának fennállását az oktatási intézménynél. Ez az őszi szemeszter esetén szeptember 1-je után, a tavaszi szemeszternél február 1-je után történik. Ha a jogviszony érvényes, az igénylést követően a hitel folyósításra kerül a kiválasztott kedvezményes Diákhitel számlára, amelyet a hallgató által megadott pénzintézet vezet.
Az igénylés folyamata jellemzően néhány hét alatt lezajlik, és a sikeres elbírálás esetén a hallgató hozzáfér a kért hitelösszeghez, amellyel a tanulmányai finanszírozását könnyítheti meg.
Támogatás a családoknak
A Diákhitel kedvezményt biztosít a családosok számára. Ha a női hitelfelvevők 30 éves koruk előtt, a felsőoktatási tanulmányaik alatt vagy azokat követően két éven belül gyereket vállalnak, a fennálló hiteltartozásukat a Diákhitel Központ akár teljes egészében elengedi. Ez a kedvezmény nemcsak vér szerinti, hanem örökbefogadott gyerekek esetében is érvényesíthető, feltéve, hogy az igénylő a szükséges igazolásokat benyújtja. További kedvezményként, a második gyerek születésekor a fennálló tartozás felét engedik el, míg a harmadik gyerek esetében a teljes fennmaradó tartozás törlésre kerül.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
