Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
2025-ben huszadik alkalommal adta ki a Diploma rangsorát a HVG, amiben az oktatók és hallgatók kiválósága alapján rangsorolták a magyar felsőoktatási intézményeket.
A hallgatói kiválósági rangsort a(z)
- elsőhelyes jelentkezők száma,
- felvettek pontátlaga,
- nyelvvizsgát jelölők aránya, és
- a középiskolai versenyen helyezettek
száma alapján állították össze.
A 2025-ös hallgatói kiválósági rangsort itt nézhetitek meg.
Az oktatói kiválósági rangsorban pedig figyelembe vették a(z)
- egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát,
- hallgatók számát,
- tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, valamint az
- MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
Mivel az ELTE évről évre Magyarország legnépszerűbb egyeteme, a felvett hallgatók magas száma és az oktatói rangsorban való jó szereplése miatt eddig letaszíthatatlan volt a rangsor első helyéről. Idén először azonban hiába választották még mindig kiemelkedően sokan ezt az intézményt, az oktatói kiválósági rangsorban tapasztalt visszacsúszása miatt (tavaly a 3. volt, idén az 5. lett) most először nem a tudományegyetem került az összesített rangsor élére, hanem a tavalyi második, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
 hvg |
"Ennek oka a visszacsúszás az úgynevezett arányindikátorokban. Míg a most élre került Szeged (1.), BME (2.), Debrecen (3.) oktató:hallgató aránya lényegében változatlan maradt, a fővárosi tudományegyetem esetében az egy oktatóra jutó hallgatók száma 16–ról 20–ra nőtt, azaz az arány negyedével romlott. Ez következett a hallgatói létszám növekedéséből, amit az alig másfél százalékos minősített oktatói létszám növekedése nem követett. A minősített oktatók száma a nagyobb egyetemeknél szinte mindenütt jelentősen bővült (a Semmelweis, az Óbuda vagy a MATE esetében negyedével, a BGE–n több mint harmadával, az Állatorvosinál pedig 64 százalékkal!), így a rangsorhelyek az ELTE hátrányára módosultak" - írják a kiadványban.
A rangsor első öt helyét az alábbi intézmények szerezték meg:
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Szegedi Tudományegyetem
- Debreceni Egyetem
- Semmelweis Egyetem
Tavalyhoz képest tehát helyet cserélt egymással a debreceni és a szegedi egyetem. Az átrendeződések ellenére azonban az első öt helyen ugyanazok az egyetemek szerepelnek, mint a korábbi években.
Érdekesség továbbá, hogy bár a modellváltott, jelenleg alapítványi formában működő egyetemek jóval nagyobb büdzséből meríthetnek, mint az állami intézmények, a finanszírozási nehézségek ellenére az első két helyen állami intézmények szerepelnek.
Ez egyébként szerepet játszhat az Eötvös Loránd Tudományegyetem második helyre való visszacsúszásában is. A hallgatók már 2023-ban fizetésemelést követeltek a tanáraiknak azért, mert "siralmasak a bérek" az intézményben. A helyzet pedig sajnos azóta sem rendeződött. Emiatt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete követeli
- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban, valamint az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
- a bérek értékállóságának biztosítását, és
- a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítását.
Hány egyetemet rangsoroltak?
Az összesített egyetemi rangsorban 26 magyar felsőoktatási intézményt listáztak. Idén sem rangsorolták a kisebb, hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézményeket. Ilyen például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. De nem rangsorolták azokat az intézményeket sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.
