szerző:
Székács Linda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

2025-ben huszadik alkalommal adta ki a Diploma rangsorát a HVG, amiben az oktatók és hallgatók kiválósága alapján rangsorolták a magyar felsőoktatási intézményeket.

A hallgatói kiválósági rangsort a(z)

  • elsőhelyes jelentkezők száma,
  • felvettek pontátlaga,
  • nyelvvizsgát jelölők aránya, és
  • a középiskolai versenyen helyezettek

száma alapján állították össze.

A 2025-ös hallgatói kiválósági rangsort itt nézhetitek meg.

Az oktatói kiválósági rangsorban pedig figyelembe vették a(z)

  • egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát,
  • hallgatók számát,
  • tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, valamint az
  • MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
Mivel az ELTE évről évre Magyarország legnépszerűbb egyeteme, a felvett hallgatók magas száma és az oktatói rangsorban való jó szereplése miatt eddig letaszíthatatlan volt a rangsor első helyéről. Idén először azonban hiába választották még mindig kiemelkedően sokan ezt az intézményt, az oktatói kiválósági rangsorban tapasztalt visszacsúszása miatt (tavaly a 3. volt, idén az 5. lett) most először nem a tudományegyetem került az összesített rangsor élére, hanem a tavalyi második, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

 

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted.

"Ennek oka a visszacsúszás az úgynevezett arányindikátorokban. Míg a most élre került Szeged (1.), BME (2.), Debrecen (3.) oktató:hallgató aránya lényegében változatlan maradt, a fővárosi tudományegyetem esetében az egy oktatóra jutó hallgatók száma 16–ról 20–ra nőtt, azaz az arány negyedével romlott. Ez következett a hallgatói létszám növekedéséből, amit az alig másfél százalékos minősített oktatói létszám növekedése nem követett. A minősített oktatók száma a nagyobb egyetemeknél szinte mindenütt jelentősen bővült (a Semmelweis, az Óbuda vagy a MATE esetében negyedével, a BGE–n több mint harmadával, az Állatorvosinál pedig 64 százalékkal!), így a rangsorhelyek az ELTE hátrányára módosultak" - írják a kiadványban.

A rangsor első öt helyét az alábbi intézmények szerezték meg:

  1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  3. Szegedi Tudományegyetem
  4. Debreceni Egyetem
  5. Semmelweis Egyetem

Tavalyhoz képest tehát helyet cserélt egymással a debreceni és a szegedi egyetem. Az átrendeződések ellenére azonban az első öt helyen ugyanazok az egyetemek szerepelnek, mint a korábbi években.

Érdekesség továbbá, hogy bár a modellváltott, jelenleg alapítványi formában működő egyetemek jóval nagyobb büdzséből meríthetnek, mint az állami intézmények, a finanszírozási nehézségek ellenére az első két helyen állami intézmények szerepelnek.

Ez egyébként szerepet játszhat az Eötvös Loránd Tudományegyetem második helyre való visszacsúszásában is. A hallgatók már 2023-ban fizetésemelést követeltek a tanáraiknak azért, mert "siralmasak a bérek" az intézményben. A helyzet pedig sajnos azóta sem rendeződött. Emiatt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete követeli

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban, valamint az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
  • a bérek értékállóságának biztosítását, és
  • a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítását.

Hány egyetemet rangsoroltak?

Az összesített egyetemi rangsorban 26 magyar felsőoktatási intézményt listáztak. Idén sem rangsorolták a kisebb, hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézményeket. Ilyen például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. De nem rangsorolták azokat az intézményeket sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.