Idén nem az ELTE lett Magyarország legjobb egyeteme - itt a HVG 2025-ös felsőoktatási rangsora

Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

  • Székács Linda

2025-ben huszadik alkalommal adta ki a Diploma rangsorát a HVG, amiben az oktatók és hallgatók kiválósága alapján rangsorolták a magyar felsőoktatási intézményeket.

A hallgatói kiválósági rangsort a(z)

  • elsőhelyes jelentkezők száma,
  • felvettek pontátlaga,
  • nyelvvizsgát jelölők aránya, és
  • a középiskolai versenyen helyezettek

száma alapján állították össze.

A 2025-ös hallgatói kiválósági rangsort itt nézhetitek meg.

Az oktatói kiválósági rangsorban pedig figyelembe vették a(z)

  • egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát,
  • hallgatók számát,
  • tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, valamint az
  • MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
Mivel az ELTE évről évre Magyarország legnépszerűbb egyeteme, a felvett hallgatók magas száma és az oktatói rangsorban való jó szereplése miatt eddig letaszíthatatlan volt a rangsor első helyéről. Idén először azonban hiába választották még mindig kiemelkedően sokan ezt az intézményt, az oktatói kiválósági rangsorban tapasztalt visszacsúszása miatt (tavaly a 3. volt, idén az 5. lett) most először nem a tudományegyetem került az összesített rangsor élére, hanem a tavalyi második, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

 

hvg
A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted.

"Ennek oka a visszacsúszás az úgynevezett arányindikátorokban. Míg a most élre került Szeged (1.), BME (2.), Debrecen (3.) oktató:hallgató aránya lényegében változatlan maradt, a fővárosi tudományegyetem esetében az egy oktatóra jutó hallgatók száma 16–ról 20–ra nőtt, azaz az arány negyedével romlott. Ez következett a hallgatói létszám növekedéséből, amit az alig másfél százalékos minősített oktatói létszám növekedése nem követett. A minősített oktatók száma a nagyobb egyetemeknél szinte mindenütt jelentősen bővült (a Semmelweis, az Óbuda vagy a MATE esetében negyedével, a BGE–n több mint harmadával, az Állatorvosinál pedig 64 százalékkal!), így a rangsorhelyek az ELTE hátrányára módosultak" - írják a kiadványban.

A rangsor első öt helyét az alábbi intézmények szerezték meg:

  1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  3. Szegedi Tudományegyetem
  4. Debreceni Egyetem
  5. Semmelweis Egyetem

Tavalyhoz képest tehát helyet cserélt egymással a debreceni és a szegedi egyetem. Az átrendeződések ellenére azonban az első öt helyen ugyanazok az egyetemek szerepelnek, mint a korábbi években.

Érdekesség továbbá, hogy bár a modellváltott, jelenleg alapítványi formában működő egyetemek jóval nagyobb büdzséből meríthetnek, mint az állami intézmények, a finanszírozási nehézségek ellenére az első két helyen állami intézmények szerepelnek.

Ez egyébként szerepet játszhat az Eötvös Loránd Tudományegyetem második helyre való visszacsúszásában is. A hallgatók már 2023-ban fizetésemelést követeltek a tanáraiknak azért, mert "siralmasak a bérek" az intézményben. A helyzet pedig sajnos azóta sem rendeződött. Emiatt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete követeli

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban, valamint az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
  • a bérek értékállóságának biztosítását, és
  • a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítását.

Hány egyetemet rangsoroltak?

Az összesített egyetemi rangsorban 26 magyar felsőoktatási intézményt listáztak. Idén sem rangsorolták a kisebb, hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézményeket. Ilyen például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. De nem rangsorolták azokat az intézményeket sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.

 

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.