Fizetésemelést követelnek tanáraiknak az ELTE-s hallgatók: siralmasak az oktatói bérek

Komoly bérrendezést követelnek a hallgatók is, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.

  • Eduline

Mi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatói, kiállunk oktatóink és az Egyetem adminisztratív munkatársainak bérrendezési törekvései mellett

- írják a hallgatók friss közleményükben, amit több, mint hatvanan írtak alá. Szerintük a jelenlegi helyzet nem járul hozzá sem a pályaelhagyók számának csökkenéséhez, sem a tudományos élet feltételeinek megteremtéséhez. "Megfelelő pénzügyi források nélkül ugyanis az egyetemi kutatások sem tudnak megvalósulni, amelyek az innovatív és korszerű oktatás alapját képezik" - írják.

A felsőoktatási bérrendezést személyes ügyüknek is érzik, hiszen egyetemi hallgatókként a tudományos pálya karrierlehetőségeik közé tartozik. Szerintük azok közül, akik szívesen helyezkednének el akadémiai pályán, gyakran nem élnek ezzel a lehetőséggel,

mivel nem engedhetik meg maguknak a szakmával járó anyagi bizonytalanságot.

Ezáltal a jelenleg munkaerőhiánnyal küzdő egyetemi oktatásnak az utánpótlás kérdése is égetővé válik.

Komoly bérrendezésre lenne szükség

A jelenlegi bértábla alapján az állami egyetemeken dolgozó tanársegéded alapbére (ami bruttó 221 800 forint) alacsonyabb a 2023-as minimálbérnél – vagyis a bruttó 232 ezer forintnál. Az idei garantált bérminimum – bruttó 296 ezer forint – pedig még az állami egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb - hívták fel a figyelmet korábban az ELTE-s dolgozók.

Valóban siralmasak a fizetések, a legfiatalabb – de mesterdiplomával, nyelvvizsgákkal, doktori fokozattal, de minimum megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkező – oktatók fizetése még a 2021-es és 2022-es emelés után is alig több, mint a magyarországi átlagbér fele. Az alapítványi egyetemeken valamivel jobb a helyzet, de nagyok a különbségek: könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik intézményben bruttó 340 ezer, egy másikban 550 ezer forintot lehet keresni.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.