A jelenlegi bértábla alapján a tanársegédi alapbér (ami bruttó 221 800 forint) alacsonyabb a 2023-as minimálbérnél – vagyis a bruttó 232 ezer forintnál. Az idei garantált bérminimum – bruttó 296 ezer forint – pedig még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb

– áll abban a nyílt levélben, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói küldtek el szerdán az Eduline szerkesztőségének. Azt írták: a nyilvánossághoz kell fordulniuk, eddig ugyanis nem kaptak érdemi választ arra az állásfoglalásra, amelyet majdnem 650-en írtak alá és küldtek el az intézmény vezetőinek novemberben, és amelyben a bérek azonnali rendezését kérik.

Doktori, nyelvtudás, publikációk = bruttó 221 ezer forint

Azok ugyanis siralmasak. Az ELTE egyike annak a hat felsőoktatási intézménynek, amely állami fenntartásban maradt (az ELTE mellett ma már csak a Műegyetem, a Zeneakadémia, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a bajai Eötvös József Főiskola és a közszolgálati egyetem tartozik ebbe a körbe), az ott tanítók fizetését az oktatói-kutatói bértábla határozza meg.

Amely nem túl bőkezű: a tanársegédi alapbér hivatalosan még mindig bruttó 221 800 forint, vagyis a bruttó 232 ezer forintos minimálbért sem éri el. Miközben a tanársegédek mesterdiplomával, nyelvvizsgával, doktori fokozattal (vagy legalább megkezdett doktori tanulmányokkal) rendelkeznek, a kutatás és a publikálás mellett hallgatókat oktatnak, szakdolgozati témavezetők. Persze a minimálbérnél kevesebbet senki nem kereshet, így hát a fizetéseket eddig is ki kellett „pótolni” (akárcsak a közoktatásban, ahol a fiatalabb pedagógusok alapbére marad el a garantált bérminimumtól).

Az ugyanakkor árulkodó adat, hogy – hívták fel a figyelmet az ELTE-s dolgozók – idén már az egyetemi adjunktusok alapbére sem éri el a garantált bérminimumot. Előbbi ugyanis 277 200 forint, utóbbi pedig 296 ezer forint. „Tíz éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60 százaléka alá csökkent” – írták. „Az elmúlt években az ezeket az összegeket kiegészítő, központilag előírt 15+15 százalékos béremelés csak „munkáltatói döntésen alapuló illetmény” formájában valósult meg, és az átlagos tanársegédi bér ezzel együtt is alatta marad az átlagkereset 60 százalékának” – tették hozzá.

A felsőoktatási béreket valóban emelték – 2021-ben és 2022-ben is 15-15 százalékkal, ám ezt – mondta az Eduline-nak Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke – az infláció már rég elvitte.

Állami vs. alapítványi egyetemek

Az oktatói bérek között egyébként hatalmasak a különbségek – ez leginkább az elmúlt két-három év modellváltási hullámának köszönhető. Az egyértelmű, hogy a legrosszabb helyzetben az állami kézben maradt felsőoktatási intézmények dolgozói vannak, míg a fenntartóváltó egyetemeken magasabbak a fizetések. Igaz, minden attól függ, milyen anyagi háttere van az adott intézménynek – nem ritkák a 150-200 ezer forintos különbségek.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az összes alapítványi egyetemtől kért adatokat, tíz-tizenkét intézményből kaptak is. Ezekből kiderült: az alapítványi egyetemeken egy tanársegéd 346 és 550 ezer forint közötti bruttó bérrel számolhat, de az adjunktusoknál is nagyok a különbségek. Van olyan alapítványi egyetem, ahol bruttó 445 ezer forintot keresnek, míg máshol 700 ezer forintot. Az egyetemi tanároknál pedig a 300 ezer forintot is megközelítik a különbségek.

Valójában persze – tette hozzá Dráviczki Sándor – ezek is alacsony összegek, hiszen például a tanársegédek nettó alapbére 220 és 360 ezer forint között mozog. A szakszervezet tavaly novemberben egyeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztériummal – már akkor jelezték, hogy fokozatonként meg kellene húzni egy fizetési „minimumot”, legyen egy olyan összeg, amelyet az ország összes felsőoktatási intézményében megkapnak az oktatók.

Hozzátette: a különböző pályázatok jelenthetnek  ugyannémi pluszjövedelmet, de számos olyan terület van – ilyen például a pedagógusképzés vagy a bölcsészettudomány –, ahol nincs annyi pályázati lehetőség, mint például a műszaki vagy az informatikai szektorban.

Valójában meg kellene háromszorozni a béreket

Az ELTE-s dolgozók azt írják, a jelenlegi fizetések annyira alacsonyak, hogy valójában az alapbéreket azonnal háromszorosukra kellene emelni. Ezt az egyetem az alulfinanszírozottság miatt saját forrásból nem tudja megtenni, „épp ezért a központi költségvetésből szükséges hozzá megemelt forrást biztosítani”.

„Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy az így létrejött alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított arányát az Országgyűlés iktassa törvénybe” – írták.

„Bedugult” a bértábla

Az állami egyetemek oktatást-kutatást segítő dolgozóinak helyzete még rosszabb – közéjük tartoznak például a bérszámfejtők, a tanulmányi osztályok ügyintézői, a tanszéki asszisztensek, a rendszergazdák, a laboránsok –, ők ugyanis még mindig a közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket.

A bértábla azonban 2008 óta nem változott, mindössze annyi történt, hogy azoknak a bérét, akik az aktuális minimálbér vagy garantált bérminimum alatt kerestek volna, kötelesek voltak kiegészíteni a fenntartók. „Ez azt eredményezte, hogy a bértáblából gyakorlatilag eltűntek a lépcsők. Az állami egyetemeken majdnem minden oktatást-kutatást segítő munkatárs ugyanannyit keres. Az is, aki 18 éves, és most érettségizett, és az is, aki negyven éve ott dolgozik” – magyarázta Dráviczki Sándor. Vagyis a nem oktató vagy kutató munkatársak közül a garantált bérminimumnál többet csak a legmagasabb iskolai végzettségűek és a legidősebbek keresnek.