A Felvi vizsgálata szerint a frissen felvett egyetemisták körében, melyből megállapították, hogy a hallgatók egyik legnagyobb nehézsége a tananyag mennyisége. Az egyetemen sokkal több ismeretet kell rövidebb idő alatt elsajátítani, mint korábban, és ez még azoknak is megterhelő lehet, akik középiskolában kiválóan teljesítettek.

Így használhatjátok tovább a diákkedvezményeket, ha nem érkezik meg időben az új igazolványotok

„Amit minden egyetemi kurzus előtt meg kell tanulni: a lényeges és lényegtelen információk kiválasztásának készsége, valamint a pontos jegyzetelés technikája” – hangsúlyozza a Felvi. Ezek hiányában a tanulásra fordított idő nagy része puszta ismételgetéssé válik, ami több ezer oldalas szakirodalmak esetén már nem hatékony módszer. Az „elolvasom és felmondom magamnak” típusú tanulás az egyetemen már nem elég.

A kevés idő és a kötetlenebb órarend is nehezíti a felkészülést. Sok elsőéves diák hajlamos arra, hogy későn keljen, vagy kihagyjon órákat, mondván, majd pótolja a tananyagot. Csakhogy a Felvi szerint az eredményes vizsgaidőszakhoz minden meghallgatott előadás mellé legalább két óra önálló tanulás szükséges. Könnyű kiszámolni, hogy ez akár heti negyven órányi elfoglaltságot is jelenthet – vagyis egy teljes munkaidős terhelést.

Mikor és melyik egyetemeken lesz őszi szünet 2025-ben?

Az időbeosztás a kulcs

Bár egyszerűnek tűnik, a tudatos időbeosztás az egyik legfontosabb tényező a sikeres egyetemi félévhez. Érdemes már a szemeszter elején feljegyezni a teendőket, vizsgaidőpontokat és beadási határidőket, hiszen egy átlátható naptár sok stressztől kímélhet meg.

A rugalmas napirend kialakítása mellett a rendszeres, napi tanulás is kulcsfontosságú. Még ha az egyetemen nem is kérik számon minden nap a tananyagot, a folyamatos ismétlés segít fenntartani a koncentrációt és megőrizni a tanulási lendületet. Így a vizsgaidőszak sem lesz rémálom, hanem egy jól tervezett, kiszámítható szakasz a félév végén.