Mikor rendelhetnek el rendkívüli tanítási szünetet az iskolákban?

Az elmúlt napokban évek óta nem tapasztalt mennyiségű hó borította be az országot. Bár a téli táj sokak számára látványos és hangulatos, a mindennapokat jelentősen megnehezíti: a közlekedés akadozik, az iskolába és munkahelyre jutás sok helyen nehézkessé vált, ráadásul egyes intézményekben a fűtési rendszerek meghibásodása is gondot okozhat.

Noha a legtöbb helyen – ha nehézkesen is – megoldható a közlekedés, sok diák titkon abban reménykedik, hogy az időjárási körülmények vagy más okok miatt rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el az iskolájában. De mikor van erre valóban lehetőség?

A nap képe: tele van az iskolai "szánkóparkoló"

Mikor maradhat el a tanítás?

A köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy rendkívüli tanítási szünet rendelhető el abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. A döntés meghozatalának joga attól függ, mekkora területet érint a veszélyhelyzet:

  • az intézményre kiterjedő esetben az iskola igazgatója,
  • a települést érintő veszélyhelyzetben – a fenntartó egyidejű értesítése mellett – a jegyző,
  • a vármegyére vagy a fővárosra kiterjedő helyzetben az illetékes hivatal

rendelheti el a rendkívüli szünetet.

Havazás: akár 20-50 percet is késhetnek a vonatok

A Belügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: jelenleg valamennyi oktatási intézményben biztosított a tantermek megfelelő fűtése. Ugyanakkor, ha a fűtési rendszer meghibásodik, és két egymást követő tanítási napon a tantermek hőmérséklete nem éri el a 20 Celsius-fokot, az iskola igazgatója jogosult rendkívüli szünetet elrendelni.

Bár egyelőre csak egy olyan iskoláról tudunk, ahol a meghibásodott fűtési rendszer miatt meg kellett szakítani a tanítást, több iskola rugalmas megoldásokat vezetett be a nagy hó miatt. Több helyen például arról tájékoztatták a bejáró tanulók szüleit, hogy amennyiben a hóhelyzet és a közlekedési körülmények miatt biztonságosabbnak ítélik az otthon maradást, a hiányzást automatikusan igazoltnak tekintik, és a késések sem járnak következményekkel.

A jogszabály arra az esetre is kitér, ha a rendkívüli szünet időtartama előreláthatólag meghaladja a három tanítási napot. Ilyenkor a szünetet elrendelő személy vagy szerv köteles erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíteni a köznevelésért felelős minisztert. A miniszter ezt követően – a három tanítási napot meghaladó időszakra – tantermen kívüli, digitális munkarendben történő oktatást rendelhet el. Ennek közlése szintén elektronikus úton történhet.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.