Mikor rendelhetnek el rendkívüli tanítási szünetet az iskolákban?

Az elmúlt napokban évek óta nem tapasztalt mennyiségű hó borította be az országot. Bár a téli táj sokak számára látványos és hangulatos, a mindennapokat jelentősen megnehezíti: a közlekedés akadozik, az iskolába és munkahelyre jutás sok helyen nehézkessé vált, ráadásul egyes intézményekben a fűtési rendszerek meghibásodása is gondot okozhat.

Noha a legtöbb helyen – ha nehézkesen is – megoldható a közlekedés, sok diák titkon abban reménykedik, hogy az időjárási körülmények vagy más okok miatt rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el az iskolájában. De mikor van erre valóban lehetőség?

A nap képe: tele van az iskolai "szánkóparkoló"

Mikor maradhat el a tanítás?

A köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy rendkívüli tanítási szünet rendelhető el abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. A döntés meghozatalának joga attól függ, mekkora területet érint a veszélyhelyzet:

  • az intézményre kiterjedő esetben az iskola igazgatója,
  • a települést érintő veszélyhelyzetben – a fenntartó egyidejű értesítése mellett – a jegyző,
  • a vármegyére vagy a fővárosra kiterjedő helyzetben az illetékes hivatal

rendelheti el a rendkívüli szünetet.

Havazás: akár 20-50 percet is késhetnek a vonatok

A Belügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: jelenleg valamennyi oktatási intézményben biztosított a tantermek megfelelő fűtése. Ugyanakkor, ha a fűtési rendszer meghibásodik, és két egymást követő tanítási napon a tantermek hőmérséklete nem éri el a 20 Celsius-fokot, az iskola igazgatója jogosult rendkívüli szünetet elrendelni.

Bár egyelőre csak egy olyan iskoláról tudunk, ahol a meghibásodott fűtési rendszer miatt meg kellett szakítani a tanítást, több iskola rugalmas megoldásokat vezetett be a nagy hó miatt. Több helyen például arról tájékoztatták a bejáró tanulók szüleit, hogy amennyiben a hóhelyzet és a közlekedési körülmények miatt biztonságosabbnak ítélik az otthon maradást, a hiányzást automatikusan igazoltnak tekintik, és a késések sem járnak következményekkel.

A jogszabály arra az esetre is kitér, ha a rendkívüli szünet időtartama előreláthatólag meghaladja a három tanítási napot. Ilyenkor a szünetet elrendelő személy vagy szerv köteles erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíteni a köznevelésért felelős minisztert. A miniszter ezt követően – a három tanítási napot meghaladó időszakra – tantermen kívüli, digitális munkarendben történő oktatást rendelhet el. Ennek közlése szintén elektronikus úton történhet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.