Abszolutórium: Más néven végbizonyítvány, egy olyan felsőoktatási okirat, amely igazolja, hogy a hallgató teljesítette a tantervben előírt összes tantárgyat és követelményt. Az abszolutórium megszerzése után lehet államvizsgát tenni, vagyis diplomát szerezni.

Dékán: A kar vezetője, aki az oktatási, tudományos és adminisztratív feladatokat irányítja. A rektor nevezi ki, a kari tanács javaslata alapján.

Félévközi jegy: A hallgató félévközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető.

Hallgatói Önkormányzat (HÖK): A hallgatók érdekképviseletét ellátó szervezet, amely programokat szervez, segíti a diákokat tanulmányi és szociális ügyekben, és közvetít a hallgatók és az egyetem vezetése között. Tagjai maguk a hallgatók, amelybe bárki jelentkezhet, akár már elsőévesként is.

Intézet: Olyan szervezeti egység, amely több tanszék munkáját fogja össze, illetve koordinálja azok tevékenységét.

Jogviszony: A hallgatói jogviszony az egyetem és a hallgató között jön létre a beiratkozással, és addig tart, amíg a hallgató tanulmányait be nem fejezi, vagy a képzési ciklus lezárul. A jogviszony határozza meg a hallgató jogait és kötelezettségeit.

Kar: A felsőoktatási intézmény azon egysége, amely egy vagy több tudományterület oktatási és kutatási feladatait látja el. A kar élén a dékán áll.

Kollokvium: Olyan felsőoktatási vizsga, amely egy vagy több félév tananyagát kéri számon, általában szóban vagy írásban.

Konzulens: A konzulens az a tanár vagy szakember, aki egy hallgató szakdolgozatának vagy diplomamunkájának elkészítését segíti. Tanácsot ad a kutatásban, az adatok feldolgozásában, és iránymutatást nyújt a dolgozat formai, tartalmi kidolgozásában.

Kredit: A kredit a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége. Ez határozza meg, hogy a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában mennyi az a becsült idő, amely a meghatározott ismeretek elsajátításához és a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit átlagosan 30 tanulmányi munkaórát jelent. A tantárgyért járó kreditet a hallgatók a gyakorlat vagy vizsga sikeres teljesítése után kapják meg – vagyis a kreditek a tantárgy elvégzését igazolják. Alapképzésen 180 kredit megszerzése szükséges az abszolutóriumhoz.

Kreditátviteli eljárás: Lehetőség arra, hogy a hallgatók korábban megszerzett tudásukat elismertessék, így ne kelljen újra teljesíteni azonos tartalmú tantárgyakat. Az erre irányuló kérelmet a Kari Kreditátviteli Bizottság bírálja el, a kredit-egyenértékűség szabályai alapján.

Mintatanterv: A mintatanterv egy ajánlott tanulmányi útmutató, amely megmutatja, mely tárgyakat és milyen sorrendben érdemes teljesíteni a képzés során. Követése segíti a tanulmányok gördülékeny és költséghatékony befejezését.

Moodle: Olyan felsőoktatási e-learning rendszer, amellyel az oktatóknak lehetősége van a tananyagok megosztására, kurzusfórum működtetésére, akár online tesztek kitöltetésére, vagy vizsgáztatásra is. A Moodle automatikusan a Neptunból veszi át a hallgatók kurzusait.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Neptun: A Neptun a magyar felsőoktatási intézmények egységes elektronikus tanulmányi rendszere. Ezen keresztül intézhető szinte minden egyetemi ügy: beiratkozás, tantárgy- és vizsgafelvétel, kollégiumi jelentkezés, tandíjbefizetés, diákigazolvány-igénylés, ösztöndíjak nyomon követése. Az oktatók ide töltik fel például a ZH-eredményeket és vizsgajegyeket is. A rendszerhez szükséges kódot és jelszót az intézmény biztosítja.

Passziválás: A hallgatói jogviszony szüneteltetése egy adott félévre. Passzív félév alatt nem kell órákra járni, vizsgázni, és önköltséges hallgatóknak tandíjat sem kell fizetniük. Hátránya viszont, hogy ebben az időszakban nem jár ösztöndíj, nem igényelhető diákhitel, és a diákigazolvány sem érvényesíthető. Egymás után legfeljebb két félév passziválható, hosszabb halasztás csak külön kérelemmel engedélyezhető.

Szeminárium: Kiscsoportos, interaktív tanóra, ahol a hallgatók aktívan részt vesznek a tananyag feldolgozásában. Gyakran házi feladatokat, prezentációkat, esszéket és zárthelyi dolgozatokat kérnek számon. A szeminárium végén rendszerint gyakorlati jegyet kapnak a hallgatók.

Szabvál: A diploma megszerzéséhez szükséges kreditszám eléréséhez a kötelező tárgyak mellett szabadon választható tárgyakat is teljesíteni kell. Ilyen lehet szinte bármi, ami nem szerepel a tanegységlistában. A hallgatók válogathatnak más karok és képzések tantárgyai közül is, emellett sok helyen elérhetők kreditért végezhető sportkurzusok is.

Szigorlat: Átfogó vizsga, amely egy tantárgycsoport vagy egy tudományterület komplex ismeretét méri. A szigorlatot legalább kétfős bizottság előtt kell letenni, és mindig tartalmaz szóbeli részt, esetenként gyakorlati vizsgát is.

Szorgalmi időszak: A félév azon része, amely a tanítási időszakot jelenti és egészen a vizsgaidőszak kezdetéig tart. Ebben az időszakban zajlanak az előadások, gyakorlatok, szemináriumok, azonban már a szorgalmi időszakban is lehetőség van a számonkérés bizonyos formáira.

Tanegységlista: A tanegységlista tartalmazza a képzés kötelező tárgyait, azok kreditszámát, ajánlott félévét és előfeltételeit. Bár nem kötelező a javasolt félévben teljesíteni minden tárgyat, a hallgatóknak azonban figyelniük kell az előfeltételekre, mert egyes tantárgyakat csak más tárgyak teljesítése után vehetnek fel.

Tanulmányi Osztály (TO): A TO minden karon működő szervezeti egység, ahol a hallgatók tanulmányi ügyeiket intézhetik. Az ott dolgozók segítenek beiratkozás, igazolások, tantárgyak vagy bármilyen tanulmányi kérdés esetén.

UV: Utóvizsgát a hallgatók akkor tehetnek, ha a vizsgaidőszakban nem sikerült legalább elégséges (kettes) jegyet szerezni az adott tárgyból. Erre tehát csak azok jelentkezhetnek, akiknek már van beírt elégtelen osztályzatuk. Az UV-k általában a vizsgaidőszak végén, az úgynevezett „UV-héten” zajlanak.

Vizsgaidőszak: A szorgalmi időszakot követő időszak, amikor a hallgatók vizsgákat tesznek. Ilyenkor szerzik meg a tantárgyakért járó érdemjegyeket és krediteket.

Zárthelyi dolgozat (ZH): A ZH az adott tantárgy anyagának írásbeli számonkérése, hasonló a középiskolai témazáróhoz. Ezt a szorgalmi időszakban írják a hallgatók, melyre egy félévben akár többször is sor kerülhet. Az elért eredmények pedig összesítve adják a félévi jegyet.