Az egyetemekre az ország minden részéről érkeznek hallgatók, ezért a tanévkezdés előtti hetek legfőbb feladata, hogy biztonságos és megfizethető lakhatást találjanak. A lehetőségek között szerepelnek az egyetemi kollégiumok, a magánkollégiumok és a piaci albérletek, a legszerencsésebbek pedig saját lakásba költözhetnek.

Kollégium

A kollégiumba jelentkező hallgatóknak komoly előnyt jelent, hogy a lakhatás költsége jelentősen alacsonyabb, mint egy saját lakás fenntartása. Azonban nem mindenki kerülhet be kollégiumba a jelentkezők közül. A HÖOK adatai szerint a több mint 300 ezer hallgatóból csupán 50 ezernek jut kollégiumi férőhely. Így minden évben komoly verseny folyik a helyekért.

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz

Természetesen ennek a lakhatásnak az egyik legcsábítóbb jellemzője a megfizethetőség. A kollégiumi szobák díjai az elmúlt években szinte változatlanok maradtak, 2025-ben is számos olyan kollégiumot találni melyek havi költsége 10 és 20 ezer forint között mozog.

Az árakat elsősorban a szoba kialakítása és felszereltsége tudja módosítani. Általában minél többen osztoznak egy szobán, annál olcsóbb a havidíja. A többágyas szobák jóval kedvezőbbek, mint az egy- vagy kétágyasak, de még a legdrágább szobák is töredékébe kerülnek egy albérletnek. Több egyetem kínál olyan szobákat, amelyeket maximum két hallgató bérelhet, saját vizesblokkal és akár erkéllyel is rendelkeznek.

Az államilag finanszírozott hallgatók kollégiumi díjai rendszerint alacsonyabbak, mint az önköltséges képzésben tanulóké. Ugyanakkor a kollégiumi elhelyezéshez minden évben újra kell jelentkezni, és a felvételt gyakran pontrendszer, valamint a hallgató „rászorultsága” alapján döntik el. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat, hogy egy hallgató első évben nem kerül be, de a következő tanévben sikerrel jár, míg egy másik hallgató elveszítheti a férőhelyét, ha nem teljesíti az előírt követelményeket vagy változnak a jelentkezési feltételek.

A kollégiumi lét további előnye, hogy közösségi élményt is nyújt: a hallgatók könnyen építhetnek baráti kapcsolatokat, tanulócsoportokat alakíthatnak, és részt vehetnek a kollégiumok által szervezett kulturális vagy sportprogramokon. Ez a szociális háló és a közösségi támogatás sok esetben segíti a hallgatókat a beilleszkedésben és a tanulmányi sikerben is.

Hankó Balázs: szükség van a hallgatói ösztöndíjak és juttatások rendezésére

Magánkollégiumok

A magánkollégiumok a fővárosban és a vidéki egyetemvárosokban is megtalálhatóak. Szolgáltatásaik gyakran az egyetemi kollégiumokénál még szélesebb körűek is. Egyes helyeken fitnesz- és közösségi terek is működnek, ami különösen vonzó lehet azoknak, akik aktív életmódot szeretnének folytatni tanulmányaik mellett. Emellett szeparált kollégiumokba is van lehetőség költözni, ha valaki nem érezné komfortosan magát úgy, hogy a másik nemmel kell szorosan együtt élnie a mindennapjait.

A magánkollégiumok azonban magasabb költséggel járnak. 60 de akár 85 ezer forintét is találni bérelhető kollégiumi szobát. Ennyi pénzért sok esetben már barátokkal közösen lakást is lehet bérelni. A magánkollégium előnye viszont, hogy általában könnyebb bekerülni, mint az egyetemek által fenntartott helyekre.

Albérlet

Az albérletek árait jelentősen befolyásolja a város és a környék. Budapest az ország legdrágább városa, ahol az átlagos havi bérleti díj 270 ezer forint körül alakul. A kerületválasztással azonban spórolni lehet. A Duna House adatai szerint a II. kerületben már 400 ezer forint fölött van az átlag, míg például a X. vagy a XV. kerületben még nem éri el a 200 ezer forintot a lakások átlag bérleti díja. Tavalyhoz képest azonban máshol is emelkedtek az árak. A vidéki egyetemi városokban az átlagos havi lakbér már 192 ezer forint. A legdrágább továbbra is Debrecen, ahol találkozni budapesti árakkal. Ezzel szemben a legkedvezőbb lakbérek Veszprémben és Miskolcon vannak.

Az albérleti díj mellett azonban figyelembe kell venni a rezsi és egyéb szolgáltatások - víz, gáz, villany, internet, telefon, TV, streaming - további kiadásait. Ezekből ugyanis még jó pár tízezer forint rá tud jönni a lakhatás költségeire. Egyéni lakásbérlés esetén pedig a hallgatóknak saját felelősségük a bérleti szerződés, a közüzemi számlák rendezése, valamint az esetleges lakásfenntartási problémák kezelése, ugyanakkor a rugalmasság és a függetlenség sokak számára megéri a plusz költséget és felelősséget.

Az albérlet is lehet olcsóbb

Bár a lakhatás a hallgatói élet legnagyobb költsége, több spórolási lehetőség is létezik. Egyik megoldás, ha a hallgatók barátokkal vagy lakótársakkal költöznek össze, Facebook-csoportokban kifejezetten erre a célra is találni ajánlatokat. A közös költségek – például rezsi és internet – megosztása jelentősen csökkentheti a havi kiadásokat.

Érdemes az egyetemek alternatív lehetőségeiről is tájékozódni. A Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem például szerződésben állnak bérbeadókkal, így a hallgatók megfizethető áron, megbízható forrásból juthatnak lakhatáshoz. Az ELTE és a Corvinus hallgatói az ingatlan.com külön listáin találhatnak kiadó lakásokat, amelyek megfelelnek az egyetemi feltételeknek, a program pedig biztosítja, hogy a bérlők és a tulajdonosok is megbízhatóak legyenek.

A lokáció továbbra is kulcsfontosságú: az egyetemhez közeli lakások díja magasabb, míg a távolabbi lehetőségekkel akár több tízezer forintot is spórolhatnak havonta. Ha nem tudnak, vagy nem szeretnének lakásba költözni, de nem jutottak be kollégiumba, a napi bejárás tömegközlekedéssel vagy autóval szintén opció lehet. Országbérlettel a diákigazolvánnyal havi kevesebb mint kétezer forintért utazhatnak az egész országban.