12500 férőhelyes, korszerű kollégiumokat terveznek a Diákvárosba

Néhány héten belül kiírják a Diákváros pályázatát – erről számolt be közösségi oldalán Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.

A miniszter beszámolója szerint a pályázati kiírás előkészítése már zajlik, és újabb egyeztetéseket tartottak az egyetemekkel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, az ifjúsági szervezetekkel, valamint más szakmai partnerekkel is.

A tervek szerint legalább 12 500 férőhelyet alakítanak ki a Diákvárosban, amely három éven belül modern kollégiumokkal és hallgatóbarát szolgáltatásokkal segítené a magyar fiatalokat – fogalmazott a miniszter.

A kollégiumi férőhelyek bővítése hosszú ideje sürgető igény. Bár évről évre nő a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, a rendelkezésre álló kollégiumi helyek száma nem emelkedett. A HÖOK korábban jelezte: a kollégiumokban minden évben komoly túljelentkezés tapasztalható, a helyzet pedig folyamatosan romlik. Jelenleg nagyjából 50 ezer egyetemistának jut kollégiumi férőhely – jóval kevesebbnek, mint amennyire valójában szükség lenne.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.