Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Míg a a felsőoktatásba felvett hallgatók száma évről évre emelkedik, a kollégiumi férőhelyek száma tovább csökken.
A hazai felsőoktatás egyik legsúlyosabb problémájává vált a hallgatók lakhatása. Az egyetemisták minden évben komoly túljelentkezéssel szembesülnek a kollégiumokban, a helyzet pedig évről évre romlik - derül ki a a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményéből.
Míg a kollégiumi díjak nagyjából változatlanok maradtak – immár 15 éve 10 és 20 ezer forint között mozognak –, addig az albérletárak drasztikus emelkedésen mentek keresztül. Egyes nagyvárosokban az elmúlt öt évben akár 120 százalékkal is nőttek a bérleti díjak, Budapesten pedig már szinte lehetetlen havi 200 ezer forint alatt elfogadható lakást találni.
60 évig kellene spórolnia egy mai 25 évesnek ahhoz, hogy önerőből lakást tudjon venni
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a felsőoktatásba felvett hallgatók száma is meredeken nő. Míg 2020-ban mindössze 61 ezer fiatalt vettek fel, 2023-ra ez a szám meghaladta a 106 ezret, és a 2024-es adatok is hasonlóan magas létszámot mutatnak. Ezzel szemben a kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nem emelkedett, hanem még csökkent az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy számos kollégiumi épületben a korábbi többágyas szobákat kétfős helyiségekké alakították, ami ugyan kényelmesebb környezetet teremt, de jelentősen visszaveti a befogadóképességet.
Az ügy fontosságát jelzi, hogy a HÖOK is kiemelten foglalkozik a témával. Az általuk indított „Egyetem ilyen:” országos fórumsorozat eddigi négy állomásán mindenhol a lakhatás került a legsúlyosabb problémák közé. Áprilisban az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem hallgatói oszthatják meg személyes tapasztalataikat és javaslataikat. A fórumsorozat célja, hogy közvetlenül a hallgatóktól gyűjtse össze a felsőoktatás aktuális kihívásait, és ezek alapján egy országos problématérképet készítsen, amely alapot adhat a megoldási javaslatok kidolgozásához.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.