Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut

Míg a a felsőoktatásba felvett hallgatók száma évről évre emelkedik, a kollégiumi férőhelyek száma tovább csökken.

A hazai felsőoktatás egyik legsúlyosabb problémájává vált a hallgatók lakhatása. Az egyetemisták minden évben komoly túljelentkezéssel szembesülnek a kollégiumokban, a helyzet pedig évről évre romlik - derül ki a a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményéből.

Míg a kollégiumi díjak nagyjából változatlanok maradtak – immár 15 éve 10 és 20 ezer forint között mozognak –, addig az albérletárak drasztikus emelkedésen mentek keresztül. Egyes nagyvárosokban az elmúlt öt évben akár 120 százalékkal is nőttek a bérleti díjak, Budapesten pedig már szinte lehetetlen havi 200 ezer forint alatt elfogadható lakást találni.

60 évig kellene spórolnia egy mai 25 évesnek ahhoz, hogy önerőből lakást tudjon venni

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a felsőoktatásba felvett hallgatók száma is meredeken nő. Míg 2020-ban mindössze 61 ezer fiatalt vettek fel, 2023-ra ez a szám meghaladta a 106 ezret, és a 2024-es adatok is hasonlóan magas létszámot mutatnak. Ezzel szemben a kollégiumi férőhelyek száma nemhogy nem emelkedett, hanem még csökkent az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy számos kollégiumi épületben a korábbi többágyas szobákat kétfős helyiségekké alakították, ami ugyan kényelmesebb környezetet teremt, de jelentősen visszaveti a befogadóképességet.

Anyagi támogatás a rászoruló egyetemistáknak: ilyen szociális ösztöndíjakat igényelhettek a felsőoktatásban

Az ügy fontosságát jelzi, hogy a HÖOK is kiemelten foglalkozik a témával. Az általuk indított „Egyetem ilyen:” országos fórumsorozat eddigi négy állomásán mindenhol a lakhatás került a legsúlyosabb problémák közé. Áprilisban az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem hallgatói oszthatják meg személyes tapasztalataikat és javaslataikat. A fórumsorozat célja, hogy közvetlenül a hallgatóktól gyűjtse össze a felsőoktatás aktuális kihívásait, és ezek alapján egy országos problématérképet készítsen, amely alapot adhat a megoldási javaslatok kidolgozásához.

 

Hozzászólások

„Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu