Magyarország az ingatlanok eladási ára és a bérleti díjak tekintetében is azok közé az uniós országok közé tartozik, ahol a legdrasztikusabban emelkedtek az árak.
2010 óta megháromszorozódtak az ingatlanárak Magyarországon és Észtországban. Az eladási árak 2024-ig, azaz 14 év alatt mintegy 230 százalékkal emelkedtek - világít rá az Eurostat.
A január 10-én megjelent beszámolójában az Eurostat azt írja, 2024 harmadik negyedében az ingatlanok eladási ára az Európai Unióban körülbelül 3,8 százalékkal, míg a bérleti díjak jellemzően 3,2 százalékkal emelkedtek 2023 azonos időszakához képest. 2010 és 2024 között azonban az ingatlanok piaci ára átlagosan mintegy 54,1 százalékkal nőtt az unió 20 tagállamában.
Az emelkedés mértéke országonként eltérő, ráadásul nem is kicsit. Míg Olaszországban például a lakásárak tekintetében 4 százalékos csökkenést tapasztaltak,
Magyarországon és Észtországban pedig 230 százalékkal emelkedtek az árak a lakáspiacon.
Az albérleti díjak tekintetében kevésbé drasztikus, de szintén látványos az emelkedés. 26 tagállamban átlagosan 26 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Magyarország itt is az élbolyba tartozik; itt 108 százalékkal emelkedtek az árak 14 év alatt. Minket csak
előz meg.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
