Magyarország az ingatlanok eladási ára és a bérleti díjak tekintetében is azok közé az uniós országok közé tartozik, ahol a legdrasztikusabban emelkedtek az árak.
2010 óta megháromszorozódtak az ingatlanárak Magyarországon és Észtországban. Az eladási árak 2024-ig, azaz 14 év alatt mintegy 230 százalékkal emelkedtek - világít rá az Eurostat.
A január 10-én megjelent beszámolójában az Eurostat azt írja, 2024 harmadik negyedében az ingatlanok eladási ára az Európai Unióban körülbelül 3,8 százalékkal, míg a bérleti díjak jellemzően 3,2 százalékkal emelkedtek 2023 azonos időszakához képest. 2010 és 2024 között azonban az ingatlanok piaci ára átlagosan mintegy 54,1 százalékkal nőtt az unió 20 tagállamában.
Az emelkedés mértéke országonként eltérő, ráadásul nem is kicsit. Míg Olaszországban például a lakásárak tekintetében 4 százalékos csökkenést tapasztaltak,
Magyarországon és Észtországban pedig 230 százalékkal emelkedtek az árak a lakáspiacon.
előz meg.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
