2025-től ingyen járhatnak a Fővárosi Szabó Ervin Könytárba a 25 éven aluliak

Mentesülnek a beiratkozási és adminisztrációs díjak alól.

  • Székács Linda

2025. január 1-től a beiratkozási, illetve az adminisztrációs díj fizetése alól mentesülnek a 25 éven aluliak - írja a honlapján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.

A könyvtár Használati Szabályzata 2025. január 1-től több pontban módosult, beleértve a könyvtár beiratkozási és egyes adminisztrációs díjait is.

A beiratkozási díjak például 2025-től a következőképp alakulnak:

a Központi Könyvtárba

  • 8.100 Ft / 12 hónap
  • 5.600 Ft / 6 hónap
  • 4.100 Ft / 3 hónap

a Könyvtár I. és Könyvtár II. besorolású tagkönyvtárakba

  • 5.600 Ft / 12 hónap
  • 4.300 Ft / 6 hónap
  • 3.100 Ft / 3 hónap

a Könyvtár III. besorolású tagkönyvtárakba

  • 3.200 Ft / 12 hónap
  • 2.300 Ft / 6 hónap
  • 1.700 Ft / 3 hónap

A regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja továbbra is 400 forint/év marad. Az új szabályzat szerint ugyanakkor mindezek alól mentesülnek a 25 éven aluliak, továbbá az egészségkárosodottak körét a kerületi önkormányzatokkal kötött megállapodások szerint az értelmi fogyatékossággal élőkkel és az autistákkal bővítik, így 2025-től ők is ingyen használhatják a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat és annak tagintézményeit.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.