Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
A jövő évi költségvetés oktatási kiadásait elemezte Facebook-bejegyzésében Radó Péter oktatáspolitikai elemző, aki úgy véli: a tervezet ugyan számottevő forrásnövekedést tartalmaz, a többletkiadások szinte teljes egészében a jelenlegi oktatási rendszer finanszírozási hiányosságainak enyhítésére irányulnak.
Az oktatáskutató szerint a költségvetés számaiból egyelőre nem lehet következtetni arra, milyen oktatáspolitikai prioritások mentén tervez a kormány, illetve milyen strukturális változtatásokat kíván végrehajtani, posztjában pedig több olyan intézkedést is felsorolt, amelyek szerinte elsősorban a korábbi alulfinanszírozottság csökkentését szolgálják. Ezek közé tartozik
Emellett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérrendezését, valamint az első nyelvvizsga és a jogosítvány megszerzéséhez kapcsolódó támogatások növelését is megemlítette.
Ami a tankerületek költségvetésének tervezését illeti az OGYM szerint az a valós kiadásokból indul ki, tehát megszünteti a költségvetésbe épített alulfinanszírozottságot, ezt azonban nem tudom ellenőrizni. Az sem világos, hogy a megemelt személyi és dologi kiadások már lehetővé teszik-e az egyes iskolák költségvetésének tankerületi költségvetésen belüli elkülönítését, vagy továbbra is egyedi diszkrecionális tankerület vezetői döntéseken alapuló átláthatatlan cashflow menedzsment lesz-e.
- tette hozzá.
A nem állami, köztük az egyházi és magánfenntartású iskolák finanszírozásában sem számít jelentős változásra: megítélése szerint a tervezet lényegében fenntartja a jelenlegi támogatási rendszert, és elsősorban a béremelésekből adódó többletköltségeket fedezi.
Összességében: ez még minden tekintetben a 2011–2015 között létrehozott beteg rendszer, amiben pénzügyi szempontból kicsit könnyebb lesz lélegezni
– zárta gondolatait.
Béremelésekre és iskolafelújításokra is jutna többletforrás
Ahogyan arról az Eduline-on is beszámoltunk, a 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint januártól átlagosan bruttó 5,5 százalékkal emelkedne a pedagógusok és az oktatók bére. Az intézkedés mintegy 164 ezer munkavállalót érintene, a költségvetési ráfordítás pedig 120 milliárd forint lenne.
A NOKS- és technikai dolgozók esetében bruttó 15 százalékos béremelést terveznek, amely az adócsökkentések hatásával együtt átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedést eredményezhet. Erre 61 milliárd forintot különítenének el, az intézkedés pedig körülbelül 76 ezer dolgozót érintene.
A költségvetés az iskolaépületek korszerűsítésére is biztosítana forrásokat: a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program elindítására 2026-ban közel 10 milliárd forintot fordítanak, a tervezett beruházások között pedig a tantermek és mosdók felújítása, az iskolaudvarok megújítása, valamint az épületek energetikai korszerűsítése is szerepel.
A bejelentett bérrendezést ugyanakkor több szakmai szervezet is bírálta. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint például a januárra tervezett emelés nem pótolja a korábban októberre ígért intézkedést, és továbbra sem egyértelmű, hogy az egyes munkavállalók fizetése pontosan mennyivel emelkedik majd.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Milyen hiedelem kötődik az ünnephez és miért faragnak töklámpást az emberek? Teszteljétek a tudásotokat!
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
