PSZ a NOKS- és technikai dolgozók béremeléséről: továbbra is várjuk a konkrétumokat
A szervezet a jogszabálytervezetre vár, addig pedig folytatja az aláírásgyűjtést, és megkezdi a sztrájkhajlandóság felmérését.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
További jelentős lépésekkel folytatódik a pedagógusok bérrendezése - olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban.
A péntek éjszaka benyújtott törvényjavaslat szerint 2027-től átlagosan bruttó öt és fél százalékos fizetésemelésben részesülnek a pedagógusok és az oktatók. Az intézkedés 164 ezer dolgozót érint, a költségvetési ráfordítás pedig 120 milliárd forint.
A pedagógusok béremelési programja 2024 januárjában indult, akkor átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett a fizetésük. Ezt 2025 januárjában átlagosan 21,2 százalékos béremelés követte, majd 2026 januárjában újabb 10 százalékkal nőtt a bérük. A bérrendezés hátterében egy Európai Bizottság felé tett vállalás állt, miszerint Magyarországnak az EFOP Plusz program keretében biztosítania kell, hogy a tanárok átlagbére elérje a diplomás átlagkereset 80 százalékát, és ezt az arányt a következő években is fenntartsa.
Elindult a NOKS- és technikai dolgozók bérrendezése is, csak nem úgy és nem akkor, ahogyan azt a Tisza korábban ígérte. Magyar Péter szeptember elején még kétlépcsős béremelést jelentett be, az első emelést október közepére, a másodikat 2027. január 1-jére, az októberi részlet azonban elmaradt. Bár a kormány programjában még 25 százalékos emelést ígért, a miniszterelnök október 19-én, a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor már arról beszélt, hogy 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal nőhet a NOKS-dolgozók nettó keresete.
Lannert Judit egy nappal később a parlamentben pontosította, amit a pénteki törvényjavaslat is rögzít: januártól bruttó 15 százalékos béremelést terveznek, amely az adócsökkentések hatásával együtt eredményezhet átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedést. Az intézkedésre 61 milliárd forintot fordítanak és az mintegy 76 ezer munkavállalót érint, akik átlagosan havi 51 ezer forinttal vihetnek haza többet.
Több szakmai szervezet elégedetlenségének adott hangot, a Pedagógusok Szakszervezete petíciót is indított a NOKS-dolgozók emeléséért: a PSZ szerint a januárra bejelentett bérrendezés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
A szervezet a jogszabálytervezetre vár, addig pedig folytatja az aláírásgyűjtést, és megkezdi a sztrájkhajlandóság felmérését.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.