Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Minden feltétel adott a tanárok és óvónők béremeléséhez – közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel. Mutatjuk a részleteket.
A szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően a kormány a szerdai ülése után rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári kifizetéskor az emelt bérüket kaphassák. Ennek megjelenésével minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezésmódosítások kiadásához. Az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek - szerepel a Belügyminisztérium frissen kiadott rendeletében, amiről az MTI számolt be.
A tárca tájékoztatása szerint a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint.
A rendelet értelmében
A közleményben kitértek arra is, hogy a pedagógusok az alsó sávhatárnál többet is kereshetnek. Az egyes fokozatokhoz tartozó illetménysávon belül az emelés mértékét a későbbiekben növelheti például a szakmai gyakorlati idő, a végzettség, az önként vállalt többletfeladatok, a tanított tantárgyak száma és a munkakör munkaerőpiaci pozíciója, valamint a mesterfokozat meglétével további 2 százalékos, egyes kiemelt tantárgyak tanítása (matematika, kémia, biológia, fizika, földrajz, természettudomány, digitális kultúra) esetén további 4 százalékos illetményemelés jár.
A BM közleménye a teljesítménybérezésre is kitért, szerintük ennek köszönhetően "azok is jól járnak, akik többet tesznek a gyermekekért és nagyobb mértékben emelkedik a fizetése például azoknak is, akik hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak. Hiszen a bérrel párhuzamosan nő az esélyteremtési illetményrész mértéke is: a felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bére továbbra is 20 százalékkal magasabb kell, hogy legyen."
Rögzítették továbbá azt is, hogy a teljesítményértékelés során a pedagógusok bére negatív irányba nem befolyásolható.
"A tanárok átlagbére a mostani emeléssel eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, a további emelésekkel pedig 2025-re eléri a 80 százalékát"
- hangsúlyozták, hozzátéve, hogy amennyiben a diplomás átlagbér emelkedése a tervezettől eltérő, a béremelés mértékét indexálni kell, ezért a kormány az év folyamán monitorozza majd az átlagbérek alakulását.
Emlékeztettek: a tanárok és óvónők bére 2010 óta több ütemben emelkedett, 2013 és 2017 között 50 százalékos, 2020-ban és 2022-ben 10-10 százalékos, 2023-ban pedig átlagosan 14 százalékos béremelés történt.
A kormány azt is bejelentette, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok béremelésével párhuzamosan 24 ezer szakképzésben oktató bérét is emeli.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.