A modellváltott és az állami fenntartásban maradt egyetemek dolgozói között régóta fennálló bérfeszültséget is csökkentené a kormány, ezért 10 milliárd forintot különítene el az állami egyetemeken dolgozó oktatók bérrendezésére. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelentene, és kinek mennyivel emelkedne a fizetése.
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn 13 órakor ismertette az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés terveit. A bejelentés szerint a kormány 10 milliárd forintot szán az állami egyetemeken dolgozó oktatók fizetésének rendezésére. A miniszterelnök az intézkedést azzal indokolta, hogy az egyetemi oktatók jelenleg rendkívül alacsony bérekből kénytelenek megélni: példaként említette, hogy egy egyetemi adjunktus havi bruttó 500 ezer forintot keres.
A felsőoktatási bérek rendezésének terve már a költségvetés ismertetése előtt is felmerült. Lannert Judit oktatáskutató hétfő reggeli bejegyzésében arról írt, hogy a kormány a felsőoktatásban kialakult bérkülönbségek mérséklésére is készülhet.
Ahogyan arról korábban az Eduline is beszámolt, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint az állami fenntartásban maradt egyetemeken elmaradtak azok a béremelések, amelyek a modellváltott intézményekben megvalósultak. Emiatt átlagosan 20-30 százalékos fizetéskülönbség alakult ki a két fenntartói kör között, amely egyes munkakörökben akár a 40 százalékot is elérheti.
Az ELTE-n például egy tanársegéd kezdő fizetése bruttó 530 ezer forint, miközben a modellváltott Budapesti Corvinus Egyetemen ugyanezért a munkakörért bruttó 600-900 ezer forintos bérsávot határoztak meg. Az adjunktusok a Corvinuson bruttó 700 ezer és 1,2 millió forint között kereshetnek. A győri Széchenyi István Egyetemen pedig az Eduline-nak nyilatkozó dolgozók szerint 2022 óta nem volt általános, érdemi bérrendezés. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott 2026. januári bérpapírok alapján volt olyan egyetemi docens, aki bruttó 620 ezer forintot keresett, miközben egy pályakezdő pedagógus garantált illetménye bruttó 705 ezer forint volt.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a doktoranduszok ösztöndíja európai összehasonlításban is rendkívül alacsony. Magyarországon az állami doktori ösztöndíj összege évek óta változatlan: a képzés első két évében havi 140 ezer, a második két évében pedig 180 ezer forint. Ezek az összegek nemcsak a megélhetési költségektől maradnak el jelentősen, hanem a fiatal kutatók számára is egyre kevésbé teszik vonzóvá a tudományos pályát.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ezért korábban egységes, inflációkövető felsőoktatási bértábla bevezetését sürgette. Az érdekképviselet szerint a bérrendezésnek nemcsak az oktatókra és kutatókra, hanem az egyetemeken dolgozó adminisztratív és technikai munkatársakra is ki kell terjednie.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.
