Magyarországon a második legalacsonyabb a doktoranduszok díjazása egy 26 európai országot vizsgáló összehasonlítás szerint. Míg itthon havi 140 ezer forint ösztöndíjat kapnak az elsőéves PhD-hallgatók, addig a szomszédos országok többségében ennek a többszöröséből gazdálkodhatnak.
A doktoranduszok ösztöndíjának mértéke alapján a sor végén kullogunk – derül ki a Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Európai Tanácsa (Eurodoc) szeptemberben közzétett jelentéséből, amelyről a Nature alapján a Qubit is beszámolt.
A kutatás 26 európai országban vizsgálta az elsőéves doktoranduszok 2024-2025-ös díjazását. Az összehasonlítás szerint Magyarországon az éves doktoranduszi ösztöndíj 2025-ben 1,68 millió forint, vagyis 4615 euró volt. Ez havi 140 ezer forintot jelent. Az összeg nemcsak a nyugat-európai országokhoz képest alacsony, hanem a régiós országok többségétől is jelentősen elmarad.
Az adatok alapján Bulgáriában évente körülbelül 3 millió, Romániában pedig 3,08 millió forintnak megfelelő ösztöndíjat kapnak a doktoranduszok. Szlovákiában még ennél is nagyobb a különbség: ott az éves díjazás meghaladja a 4,8 millió forintot, vagyis csaknem háromszorosa a magyarországinak.
Ausztriában és Szlovéniában ugyanakkor más rendszer működik: a doktoranduszok munkaviszonyban állnak, így ösztöndíj helyett adóköteles fizetést kapnak. Szlovéniában ez évente bruttó 10,2 millió, Ausztriában pedig bruttó 16,2 millió forintnak megfelelő összeg.
A vizsgált országok közül egyedül Ukrajna szerepelt Magyarország mögött, ahol az éves doktoranduszi ösztöndíj körülbelül 824 ezer forintnak felelt meg.
Az Eurodoc ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes országokban kapott összegeket nem lehet minden szempontból közvetlenül összehasonlítani. Van, ahol a doktoranduszok adómentes ösztöndíjat kapnak, máshol munkavállalóként fizetést, és különböző juttatásokat is. Emellett az országok megélhetési költségei között is jelentős eltérések vannak.
Bencze Norbert, az Eurodoc elnöke és a jelentés egyik szerzője szerint az összehasonlítható európai adatok összegyűjtése komoly kihívás. A jelentéssel elsősorban a doktoranduszok díjazása közötti egyenlőtlenségekre szeretnék felhívni a figyelmet.
A magyarországi doktoranduszok jelenleg a képzés első két évében havi 140 ezer, a második két évében pedig havi 180 ezer forintos állami ösztöndíjban részesülnek.
A Qubit beszámolója szerint Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár egy szeptemberi sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kormány jelentősen megemelné ezeket az összegeket. Az emelés előkészítésén már dolgoznak, konkrét összegekről és a bevezetés időpontjáról azonban a beszámoló szerint egyelőre nem közöltek részleteket.
A doktoranduszi ösztöndíjak emelését korábban a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) is sürgette. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a szervezet júniusban Lannert Judit oktatási miniszterrel és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárral egyeztetett a doktoranduszok helyzetéről.
A DOSZ szerint a doktori képzés első két évében járó havi 140 ezer forintos alapösztöndíj 2016 óta változatlan, és sok fiatal kutató számára már nem biztosít megfelelő megélhetést. A szervezet ezért az ösztöndíjak jelentős emelése mellett a doktoranduszok nyugdíjjogosultságának átfogó rendezését is kérte, hangsúlyozva, hogy sokan kiszolgáltatott helyzetben, alacsony juttatás mellett vesznek részt az egyetemi oktatásban és kutatásban.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
