Magyarországon a második legalacsonyabb a doktoranduszok díjazása egy 26 európai országot vizsgáló összehasonlítás szerint. Míg itthon havi 140 ezer forint ösztöndíjat kapnak az elsőéves PhD-hallgatók, addig a szomszédos országok többségében ennek a többszöröséből gazdálkodhatnak.
A doktoranduszok ösztöndíjának mértéke alapján a sor végén kullogunk – derül ki a Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Európai Tanácsa (Eurodoc) szeptemberben közzétett jelentéséből, amelyről a Nature alapján a Qubit is beszámolt.
A kutatás 26 európai országban vizsgálta az elsőéves doktoranduszok 2024-2025-ös díjazását. Az összehasonlítás szerint Magyarországon az éves doktoranduszi ösztöndíj 2025-ben 1,68 millió forint, vagyis 4615 euró volt. Ez havi 140 ezer forintot jelent. Az összeg nemcsak a nyugat-európai országokhoz képest alacsony, hanem a régiós országok többségétől is jelentősen elmarad.
Az adatok alapján Bulgáriában évente körülbelül 3 millió, Romániában pedig 3,08 millió forintnak megfelelő ösztöndíjat kapnak a doktoranduszok. Szlovákiában még ennél is nagyobb a különbség: ott az éves díjazás meghaladja a 4,8 millió forintot, vagyis csaknem háromszorosa a magyarországinak.
Ausztriában és Szlovéniában ugyanakkor más rendszer működik: a doktoranduszok munkaviszonyban állnak, így ösztöndíj helyett adóköteles fizetést kapnak. Szlovéniában ez évente bruttó 10,2 millió, Ausztriában pedig bruttó 16,2 millió forintnak megfelelő összeg.
A vizsgált országok közül egyedül Ukrajna szerepelt Magyarország mögött, ahol az éves doktoranduszi ösztöndíj körülbelül 824 ezer forintnak felelt meg.
Az Eurodoc ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes országokban kapott összegeket nem lehet minden szempontból közvetlenül összehasonlítani. Van, ahol a doktoranduszok adómentes ösztöndíjat kapnak, máshol munkavállalóként fizetést, és különböző juttatásokat is. Emellett az országok megélhetési költségei között is jelentős eltérések vannak.
Bencze Norbert, az Eurodoc elnöke és a jelentés egyik szerzője szerint az összehasonlítható európai adatok összegyűjtése komoly kihívás. A jelentéssel elsősorban a doktoranduszok díjazása közötti egyenlőtlenségekre szeretnék felhívni a figyelmet.
A magyarországi doktoranduszok jelenleg a képzés első két évében havi 140 ezer, a második két évében pedig havi 180 ezer forintos állami ösztöndíjban részesülnek.
A Qubit beszámolója szerint Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár egy szeptemberi sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kormány jelentősen megemelné ezeket az összegeket. Az emelés előkészítésén már dolgoznak, konkrét összegekről és a bevezetés időpontjáról azonban a beszámoló szerint egyelőre nem közöltek részleteket.
A doktoranduszi ösztöndíjak emelését korábban a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) is sürgette. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a szervezet júniusban Lannert Judit oktatási miniszterrel és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárral egyeztetett a doktoranduszok helyzetéről.
A DOSZ szerint a doktori képzés első két évében járó havi 140 ezer forintos alapösztöndíj 2016 óta változatlan, és sok fiatal kutató számára már nem biztosít megfelelő megélhetést. A szervezet ezért az ösztöndíjak jelentős emelése mellett a doktoranduszok nyugdíjjogosultságának átfogó rendezését is kérte, hangsúlyozva, hogy sokan kiszolgáltatott helyzetben, alacsony juttatás mellett vesznek részt az egyetemi oktatásban és kutatásban.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.
