A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) az alacsony ösztöndíjak problémáját, már a Lannert Judittal és Katz Sándorral folytatott egyeztetésen felvetette, arra hivatkozva, hogy a doktori képzés első két évében járó havi 140 ezer forintos ösztöndíj 2016 óta változatlan, és már nem biztosít megfelelő megélhetést.
Most azonban egy új, egyetemközi doktoranduszcsoport is megszólalt. Nyílt levelet írtak Lannert Juditnak oktatási és gyermekügyi miniszternek, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszternek és Katz Sándor felsőoktatási államtitkárnak címezve, amelyben a doktori ösztöndíjak azonnali, rendszerszintű rendezését követelik.
A nyílt levélben arra hívják fel a figyelmet, hogy a doktori képzés első két évében járó havi 140 680 forintos, a második két évben folyósított 180 680 forintos alapösztöndíj összege 2016 óta érdemben nem változott, miközben a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek.
A kezdeményezők szerint az alacsony ösztöndíj nemcsak a megélhetést nehezíti meg, hanem a doktori képzés minőségére is hatással van.
A doktoranduszok alapvető egzisztenciális biztonsága nem garantált, ami veszélyezteti a minőségi munkavégzést.
Ezért azt javasolják, hogy az államilag finanszírozott doktori képzésben részt vevő hallgatók ösztöndíját a mindenkori bruttó garantált bérminimum, vagyis jelenleg havi 373 200 forint összegében határozzák meg. A nyílt levél szerint ugyanakkor ehhez további állami forrásokra is szükség lenne.
Ezt az összeget jelenleg az egyetemek finanszírozási kerete nem teszi lehetővé, ezért szükségesnek tartjuk további források biztosítását.
A kezdeményezők szerint nemcsak az ösztöndíj összegét kellene emelni, hanem azt jogszabályban is rögzíteni kellene. Úgy fogalmaznak:
„Egy egységesen megemelt, jogszabályban rögzített ösztöndíjminimum minden doktori képzésben részt vevő hallgató számára garanciát jelentene arra, hogy intézménye fenntartójától és az egyetemi struktúrák átalakulásától függetlenül biztosított legyen a megélhetéséhez szükséges minimális támogatás.”
A szerzők szerint ezzel az egyetemek és tudományterületek között jelenleg fennálló különbségek is csökkennének.
A levél szerint több egyetemen is általános, hogy a doktoranduszok az ösztöndíj mellett munkát vállalnak, mert csak így tudják biztosítani a megélhetésüket. A szerzők szerint erről az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem belső doktoranduszi felmérései is tanúskodnak.
Úgy vélik, a munkavállalás miatt kevesebb idő jut kutatásra, oktatásra és a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges feladatokra, ami hosszabb távon a felsőoktatás és a kutatás minőségét is veszélyezteti.
A felsőoktatási szakszervezetek szerint a bérek rendezése továbbra is a legsürgetőbb feladat, mert az állami egyetemeken elmaradtak azok a béremelések, amelyek a modellváltó intézményekben megvalósultak.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Sokan az alapképzés elvégzése után döntenek úgy, hogy pályát váltanának, és egy egészen más területen szereznének mesterdiplomát. De vajon lehet-e olyan mesterképzésre jelentkezni, amely nem kapcsolódik a korábbi diplomához?
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
