Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hosszú távú iskolafejlesztési programot indítanak 2027-től – jelentette be Facebook-bejegyzésében Lannert Judit. A 2027-es költségvetés bemutatása előtt arról írt, hogy az elmúlt hetekben a minisztérium munkatársaival és a háttérintézmények vezetőivel azon dolgoztak, hogy a következő évi büdzsé valódi előrelépést hozzon a magyar oktatásban.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy közel 10 milliárd forintot fordítanak egy hosszú távú iskolafejlesztési program elindítására, amelynek középpontjában a diákok jólléte áll. Első lépésként tiszta iskolai mosdókat és korszerű, a 21. századi tanulást támogató tereket alakítanának ki, emellett megkezdenék az iskolák felújítását is.
Hangsúlyozta, hogy a 2027-es költségvetésben továbbra is garantálnák, hogy a pedagógusbérek elérjék a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát. Lannert Judit szerint ezt a jövőben már teljes egészében hazai költségvetési forrásból biztosítanák. Emellett emelnék a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS), valamint a technikai munkatársak fizetését is.
A felsőoktatásban szintén változásokat terveznek: csökkentenék az állami fenntartású és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (KEKVA) tartozó egyetemek közötti jelentős bérkülönbségeket.
A tervek szerint a koragyermekkori nevelés és a felnőttoktatás önálló költségvetési sort kapna, az ifjúságpolitikára fordított keretet pedig megdupláznák. Lannert szerint a cél egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amelyben a gyermekek fejlődése, a diákok jólléte és a fiatalok jövője áll a középpontban, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés pedig minden gyermek számára biztosított.
A bejegyzésben az oktatási egyenlőtlenségek csökkentését is kiemelte, hangsúlyozva, hogy ehhez nem elegendő a korábbi rendszer hibáinak kijavítása. „A tartós változáshoz a rosszul működő gyakorlatokkal is szakítanunk kell, és olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek a gyermekek, a családok és az oktatásban dolgozók valós tapasztalataira épülnek” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az oktatás megújításában továbbra is fontos szerepet szánnak a szakmai és társadalmi egyeztetéseknek, és a döntések során a gyermekek és fiatalok véleményét is szeretnék figyelembe venni.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Érdemes lenne átalakítani az iskolaérettséggel kapcsolatos döntések rendszerét, az első osztályba érkező gyerekeknek pedig is több időt kellene biztosítani az iskolai élethez való alkalmazkodásra a PDSZ szerint.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
