Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hosszú távú iskolafejlesztési programot indítanak 2027-től – jelentette be Facebook-bejegyzésében Lannert Judit. A 2027-es költségvetés bemutatása előtt arról írt, hogy az elmúlt hetekben a minisztérium munkatársaival és a háttérintézmények vezetőivel azon dolgoztak, hogy a következő évi büdzsé valódi előrelépést hozzon a magyar oktatásban.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy közel 10 milliárd forintot fordítanak egy hosszú távú iskolafejlesztési program elindítására, amelynek középpontjában a diákok jólléte áll. Első lépésként tiszta iskolai mosdókat és korszerű, a 21. századi tanulást támogató tereket alakítanának ki, emellett megkezdenék az iskolák felújítását is.
Hangsúlyozta, hogy a 2027-es költségvetésben továbbra is garantálnák, hogy a pedagógusbérek elérjék a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát. Lannert Judit szerint ezt a jövőben már teljes egészében hazai költségvetési forrásból biztosítanák. Emellett emelnék a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS), valamint a technikai munkatársak fizetését is.
A felsőoktatásban szintén változásokat terveznek: csökkentenék az állami fenntartású és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (KEKVA) tartozó egyetemek közötti jelentős bérkülönbségeket.
A tervek szerint a koragyermekkori nevelés és a felnőttoktatás önálló költségvetési sort kapna, az ifjúságpolitikára fordított keretet pedig megdupláznák. Lannert szerint a cél egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amelyben a gyermekek fejlődése, a diákok jólléte és a fiatalok jövője áll a középpontban, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés pedig minden gyermek számára biztosított.
A bejegyzésben az oktatási egyenlőtlenségek csökkentését is kiemelte, hangsúlyozva, hogy ehhez nem elegendő a korábbi rendszer hibáinak kijavítása. „A tartós változáshoz a rosszul működő gyakorlatokkal is szakítanunk kell, és olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek a gyermekek, a családok és az oktatásban dolgozók valós tapasztalataira épülnek” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az oktatás megújításában továbbra is fontos szerepet szánnak a szakmai és társadalmi egyeztetéseknek, és a döntések során a gyermekek és fiatalok véleményét is szeretnék figyelembe venni.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az egyébként matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás Lászlót az Észak-Budapesti Tankerületi Központot vezette volna.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
