Megnéztük, hogy az ország legjelentősebb egyetemein hány hallgatóra, hány férőhely jutott a 2025/26-os tanévben. Illetve az adatok mellé tettük a kollégisták számát, ezzel kapcsolatban azonban csak márciusi statisztikákat találtunk. Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Információs Rendszerében azonban ellentmondásokra bukkantunk.

A 2025. november 14-én lekérdezett adatok szerint több esetben a kollégisták száma meghaladja a kollégiumi férőhelyek számát. A statisztikákkal kapcsolatban többször is kerestük az OH-t, de cikkünk megjelenéséig kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Az adatokból nagymértékű kihasználatlanságra lehet következtetni.

*a MATE három kollégiumáról nincsenek fent adatok

**a Felsőoktatási Információs Rendszer 2025. november 14-én lekérdezett adatai alapján összeférhetetlen adatok látszanak, a kollégisták száma magasabb, mint a kollégiumi férőhelyek száma

Hány diákra jut egy kollégiumi férőhely?

Az általunk vizsgált egyetemek közül a MATE-n és a Nyíregyházi Egyetemen jut a legtöbb kollégiumi szoba egy hallgatóra, mivel ezek az egyetemek minden harmadik diáknak biztosítani tudnák az elhelyezést. A BGE-n a legrosszabb a helyzet, ugyanis 16 522 hallgatóra csupán 919 kollégiumi szoba jut, ami azt jelenti, hogy a hallgatók 5%-át tudják csak elhelyezni. A Semmelweisen, a MOME-n és az Óbudai Egyetemen sem túl bíztató a helyzet – a hallgatók kevesebb, mint 10%-ának tudnak felajánlani kollégiumi szobát.

A budapesti kollégiumokhoz az elmúlt tíz évben nem nyúlt senki

A legnagyobb hiány egyértelműen Budapesten tapasztalható, a fővárosban lenne szükség a legtöbb beruházásra. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, Budai Marcell, kérdésünkre elmondta, hogy a 2016-ban végrehajtott országos kollégiumfejlesztési stratégia keretében szinte kizárólag vidéken Győrben, Kecskeméten és Szarvason volt jelentősebb beruházás. A budapesti kollégiumokhoz az elmúlt 10–15 évben gyakorlatilag nem nyúltak hozzá.

A HÖOK felméréseiből egyértelműen látszott, hogy a kiugróan alacsony jelentkezőszám összefüggésben volt a kollégium rossz minőségével.

„A legtöbb nagykapacitású kollégiumban lehet találni olyan szobát, fürdőt vagy közösségi helyszínt, aminek a minősége nem hozza a 21. századi normákat” – emeli ki a sajtófőnök.

Információink alapján azonban Szegeden is problémák vannak kollégiumok minőségével. „Elöregedett kollégiumi épületekről beszélünk” – írta válaszában Szentesi Sándor, EHÖK elnök. A minőséggel kapcsolatban rendszeresen érkeznek hozzájuk visszajelzések. Legtöbb panasz nem a tisztaságot, hanem az infrastruktúra elavultságát érinti, azok közül is a közösen használt helyiségekre térnek ki.

Kiveszik az ágyakat a szobákból, csökkennek a férőhelyek

A HÖOK 2018-ban 54 ezer férőhelyet mért, ami mostanra 45 ezerre csökkent egész egyszerűen azért, mert a korábban négy fős kollégiumi szobákat kettő, maximum három fős szobákká alakították át. Ennek egyik oka, hogy sok kollégiumi szoba nem felelt meg a törvényi előírásoknak.

Az erre vonatkozó rendelet előírja, hogy legalább 7 négyzetméternek kell jutnia egy hallgatóra. Gyakori volt, hogy egy 20 négyzetméteres szobában három vagy akár négy ágyat tettek

– tette hozzá Budai Marcell.

Az ELTE EHÖK elnöke szerkesztőségünknek küldött válaszában arról számolt be, hogy a hallgatók jellemzően két-három fős, saját fürdőszobás kollégiumi szobákban kapnak elhelyezést. A Szegedi Tudományegyetem EHÖK elnöke válaszában kifejtette, hogy „sok helyen 3–4 ágyas szobák vannak. De előfordulhatnak olyan kollégiumok is, ami meghaladhatja ezt a létszámot.”

Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években egyre többen utasították el azokat a férőhelyeket, amelyeken két-három társukkal kellett volna osztozkodni.

Kollégium híján, marad a húzós árú albérlet

A kollégiumi férőhelyek árat a 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet szabályozza és 17.475 forintban maximalizálja. „A valóságban sok esetben a hallgatók ennél magasabb kollégiumi díjakkal találkoznak, egyes helyeken akár havi 20-30 ezer forintot is kérhetnek, amelyet az intézmény hallgatói önkormányzatának jelezhetnek a hallgatók” – olvashatjuk a HÖOK oldalán.

Fontos hozzátenni, hogy különbség van az állami és az önköltséges hallgatók között. Minden olyan jóléti szolgáltatás (ösztöndíjak, alacsonyabb kollégiumi díj) amit az egyetem nyújt, azt különböző normatívákból finanszírozza. Ezek viszont csak az államis hallgatók után járnak, így az önköltséges hallgatók számára az egyetemek nagyobb kollégiumi összegeket szoktak meghatározni.

Ehhez képest az albérletárak elszabadultak az utóbbi években. Az Árkalauz friss mérése alapján egy Budapesti garzonlakás (kb. 30 nm) 200–250 000 forint között mozog.

„Még akkor is 100 ezer forint körül alakulnak az albérletárak, hogyha az adott hallgató a barátaival közösen veszi ki” – erősítette meg a statisztikát a HÖOK sajtósa. Hozzátette hogy

a fiatalok, akik nem kerülnek be kollégiumba, de nem tudják kifizetni az albérletet, azok vagy diákhitelt vesznek fel vagy elkezdenek dolgozni egyetem mellett.

Jelenleg is széles körben vita folyik arról, mennyire szerencsés, ha a hallgatók diákhitelt vesznek fel. A diákmunkának is két oldala van: ha a szakterületéhez kapcsolódik, akkor hasznos szakmai tudást szereznek, azonban könnyen mehet a tanulmányok és az egyetemi közösségek rovására. „Ez a jelenség egyértelműen megfigyelhető, hogy vége van az utolsó előadásnak és ahelyett, hogy klubokba szerveződnének vagy sportolni mennének, elindulnak dolgozni” – fejtette ki Budai.