Így számolják a pontokat a 2026-os felvételin

Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2026-os egyetemi felvételin is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis ez azt jelenti, hogy:

  • a középiskolai eredményeitekre: 200 pontot,
  • az érettségi eredményeitekre: 200 pontot,
  • és 100 intézményi pontok szerezhettek.

Akkor se izguljatok, hogy ha a középiskolai jegyeitek nem a legjobbak, hiszen 2026-ban is lehet duplázni az érettségi pontokat. Ha pedig technikumban vagytok végzősök, és a szakmai vizsgátok négyes vagy ötös lesz, ráadásul még szakirányban is tanulnátok tovább, akkor ennek az eredményét négyszerezhetitek.

(Ha technikum után másik szakterületen szeretnétek egyetemre bekerülni, akkor pedig alaposan olvassátok el az adott szak felvételi tájékoztatóját, hogy milyen tárgyakat fogadnak el ötödiknek a középiskolai eredményeknél és az érettségiknél.)

Jó, ha tudjátok, hogy a felvételi eljárás során továbbra is mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Mivel az egyetemek 2026-ban a pontszámításnál sok mindenben saját  hatáskörben döntenek, ezért, ha például 3 különböző helyre jelentkeztek, akkor 3 különböző pontotok lesz. Ha szeretnétek már most kiszámolni a pontjaitokat, vagy legalább megbecsülni, hogy az érettségin hány pontra lehet reális esélyetek, akkor segítségetekre lesz az Eduline pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.

Középiskolai eredmények számítása 2026 – 200 pont

A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom)

Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnéznetek a felvételi tájékoztatóban. Fontos, ha olyan tárgyat írtok be ötödiknek, amit például csak tizedikig tanultatok, akkor ebben az esetben a kilencedikes és tizedikes bizonyítványotokban szereplő jegyet nézik a pontszámításnál.

Bár elsőre furcsának tűnhet, de a középiskolai eredmények számításánál figyelembe veszik az érettségi eredményetek átlagát is, függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 72 százalékos középszintű angolérettségi, mint egy 72 százalékos emelt szintű.

Túry Gergely

Érettségi eredmények számítása 2026 – 200 pont

Az egyetemek 2026-ban is maguk dönthetik el, hogy melyik két tárgy eredményét nézik a felvételin, sőt azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ráadásul meghatározhatják azt is, milyen tantárgyat fogadnak el ötödiknek. Például az általános orvosi szakokon idén is kötelezően kell emelt szinten érettségizni biológiával és kémiából vagy fizikából.

Annyi azonban biztos, hogy itt már számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű töri érettségiért a diák csak 58 pontot kap, ehhez képest, ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor már 87-et.

Intézményi pontok számítása 2026 – 100 pont

Ezeken kívül az egyetemek azt is maguk dönthetik el, hogy mire mennyi pluszpontot adnak. Többletpontot kaphattok például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • a nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért.

Arról nem beszélve, hogy az egyetemek pluszpontokkal jutalmazhatják többek között a munkatapasztalatot, a katolikus hittant, a helyi középiskolai érettségit, vagy az e-sportban elért versenyeredményt is. Erről bővebb információt mindig az adott szak felvételi tájékoztatójában találtok.

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.