Így számolják a pontokat a 2026-os felvételin

Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.

A korábbi évekhez hasonlóan a 2026-os egyetemi felvételin is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis ez azt jelenti, hogy:

  • a középiskolai eredményeitekre: 200 pontot,
  • az érettségi eredményeitekre: 200 pontot,
  • és 100 intézményi pontok szerezhettek.

Akkor se izguljatok, hogy ha a középiskolai jegyeitek nem a legjobbak, hiszen 2026-ban is lehet duplázni az érettségi pontokat. Ha pedig technikumban vagytok végzősök, és a szakmai vizsgátok négyes vagy ötös lesz, ráadásul még szakirányban is tanulnátok tovább, akkor ennek az eredményét négyszerezhetitek.

(Ha technikum után másik szakterületen szeretnétek egyetemre bekerülni, akkor pedig alaposan olvassátok el az adott szak felvételi tájékoztatóját, hogy milyen tárgyakat fogadnak el ötödiknek a középiskolai eredményeknél és az érettségiknél.)

Jó, ha tudjátok, hogy a felvételi eljárás során továbbra is mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Mivel az egyetemek 2026-ban a pontszámításnál sok mindenben saját  hatáskörben döntenek, ezért, ha például 3 különböző helyre jelentkeztek, akkor 3 különböző pontotok lesz. Ha szeretnétek már most kiszámolni a pontjaitokat, vagy legalább megbecsülni, hogy az érettségin hány pontra lehet reális esélyetek, akkor segítségetekre lesz az Eduline pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.

Középiskolai eredmények számítása 2026 – 200 pont

A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom)

Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnéznetek a felvételi tájékoztatóban. Fontos, ha olyan tárgyat írtok be ötödiknek, amit például csak tizedikig tanultatok, akkor ebben az esetben a kilencedikes és tizedikes bizonyítványotokban szereplő jegyet nézik a pontszámításnál.

Bár elsőre furcsának tűnhet, de a középiskolai eredmények számításánál figyelembe veszik az érettségi eredményetek átlagát is, függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 72 százalékos középszintű angolérettségi, mint egy 72 százalékos emelt szintű.

Túry Gergely

Érettségi eredmények számítása 2026 – 200 pont

Az egyetemek 2026-ban is maguk dönthetik el, hogy melyik két tárgy eredményét nézik a felvételin, sőt azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ráadásul meghatározhatják azt is, milyen tantárgyat fogadnak el ötödiknek. Például az általános orvosi szakokon idén is kötelezően kell emelt szinten érettségizni biológiával és kémiából vagy fizikából.

Annyi azonban biztos, hogy itt már számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű töri érettségiért a diák csak 58 pontot kap, ehhez képest, ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor már 87-et.

Intézményi pontok számítása 2026 – 100 pont

Ezeken kívül az egyetemek azt is maguk dönthetik el, hogy mire mennyi pluszpontot adnak. Többletpontot kaphattok például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • a nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért.

Arról nem beszélve, hogy az egyetemek pluszpontokkal jutalmazhatják többek között a munkatapasztalatot, a katolikus hittant, a helyi középiskolai érettségit, vagy az e-sportban elért versenyeredményt is. Erről bővebb információt mindig az adott szak felvételi tájékoztatójában találtok.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.