Ilyen szempontok alapján választanak egyetemet a felvételizők

A lakóhely közelsége vagy a megélhetési szempontok kevésbé fontosak.

  • Székács Linda

Egyetemválasztásnál az intézmény jó híre az egyik legfontosabb szempont a felvételiző diákok számára - ez derül ki legalábbis a Diplomás Pályakövetési Rendszer frissdiplomások körében végzett kérdőíves kutatásából, melynek során 2024-ben több mint 24 ezer hallgatót kérdeztek többek között az intézményválasztás motivációiról alap- és osztatlan képzéseken.

A legfontosabb motivációk között az alap- és mesterszakos hallgatók többsége

  • az egyetem, főiskola jó hírét,
  • a választott szakterület jó színvonalú oktatását

említették a legtöbben, illetve azt, hogy mindenképp egy adott intézményben szerettek volna tanulni. De számít az is, hogy a város, ahol az egyetem található, vonzó legyen a diákok számára.

Megélhetési okok, a lakóhelytől való távolság és az államilag ösztöndíjas képzés elérhetősége kevésbé mérvadóak.

 

Shutterstock

A felmérésben egyébként kitértek arra is, hogy a felvételizők mi alapján választják ki, hogy milyen szakokon folytatnák a tanulmányaikat. Itt a legtöbben egyszerűen azt jelölték meg, hogy tetszik nekik egy adott szakma vagy szakterület, de sokaknak határozott elképzelése van arról, pontosan mit szeretnének a későbbiekben csinálni. A munkaerőpiaci keresettség csak a toplista harmadik fokán szerepel.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.