A vizsgázók 90 százaléka kapott jelest az idei őszi érettségin

Kiemelkedően jó eredményekkel zárult az őszi érettségi vizsgaidőszaka: nemcsak a résztvevők száma nőtt jelentősen, hanem az elért osztályzatok átlaga is rendkívül magas lett.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a 2025/2026-os tanév őszi érettségi vizsgaidőszakában a tavalyi évhez képest 40 százalékkal többen vizsgáztak. Idén összesen mintegy 24 390-an tettek előrehozott, szintemelő, javító, rendes, ismétlő, kiegészítő vagy pótló érettségi vizsgát.

Az eredmények kifejezetten kedvezőek: a vizsgázók 90 százaléka jeles (5) vagy jó (4) osztályzatot szerzett, az összes vizsgatárgy átlaga pedig 4,6 lett.

A legjobb teljesítmények a nagy idegen nyelvi tantárgyaknál születtek. Angolból és németből középszinten a vizsgák átlageredménye mindkét esetben meghaladta a 85 százalékot. A jóval nehezebb emelt szintű vizsgákon is kimagasló eredmények születtek: az átlag körülbelül 82 százalék volt. Emelt szinten angolból és németből egyaránt a vizsgázók 96 százaléka kapott jelest, amellyel egyúttal a középfokú nyelvvizsga követelményeit is teljesítették.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István